Home ● foldal   Online ● vendgknyv   Antarktisz ● Dli-sarkvidk   Belps kijra

chat


 
site inf


Szerkeszt: anda;
  Induls: 2012.01.17.
  E-mail:  anda121313@gmail.com

 
ltogatk
Induls: 2012-01-18
 
llat s Nvnyvilga
llat s Nvnyvilga : Rkok

Rkok


A rkok (Crustacea) az zeltlbak (Arthropoda) trzsbe tartoz altrzs.
6 osztly tartozik az altrzsbe. Legtbbjk vzi, de szmos fajuk ttrt szrazfldi letmdra. Krlbell 40 000 fajuk ismert.pp

Rendszerezs: Az altrzsbe az albbi osztlyok tartoznak:

  •     srkok (Cephalocarida)
  •     levllb rkok (Branchiopoda) vagy (Phyllopoda)
  •     glyarkok (Remipedia)
  •     llkapcsilbas rkok (Maxillopoda) tbbek kztt ide tartoznak a haltetvek (Branchiura), kagylsrkok (Ostracoda)
  •     felsbbrend rkok (Malacostraca)

A rkok kz rendkvl vltozatos mret (0,5 mm - 4 m) s felpts fajok tartoznak. Gerinctelen llatok, kls vzuk kitines kutikula, melyet a kztakarjuk termel, s tbbnyire mszsk rakdnak bele. A kutikula nem l rsze az llatnak, idrl idre vedlenek (Ecdysozoa). Ilyenkor az j vz megszilrdulsig nagyon srlkenyek (vajrk), ez id alatt tbbnyire rejtzkdnek. Kutikuljuk az zek hatrn vkony s rugalmas marad, zleti hrtyt kpez, gy az egyes szelvnyek kpesek elmozdulni egymshoz kpest. A vzhoz az izmok bellrl tapadnak.

Az brn a Malacostrata osztlyba tartoz Amphipoda rend fajainak anatmiai felptse lthat

Hrom testtjuk van: fej, tor s potroh. A fej s a tor egyes szelvnyei (akr az sszes is) gyakran sszennek, fejtort (cephalothorax) alkotnak, de elfordulhat a tor s a potroh egyes szelvnyeinek sszenvse is pldul a glyarkok (Remipedia) osztlyban. A rkok testtjai nem homolgok a rovarokval.

A fej minden esetben t valdi szelvnybl ll, ehhez ltalban egy hatodik is kapcsoldik, ez a szemnyl (acron). A tor s a potroh szelvnyszma vltoz lehet, a felsrend rkoknl a tor 8, a potroh 6+1 szelvnybl ll (a plusz egy szelvny a potroh vgn tallhat telson). A pajzsos levllb rkoknl viszont akr negyven torszelvny is elfordulhat. Vgtagok mind a hrom testtjon elfordulhatnak, ezek meglte, szma az egyes csoportokra jellemz.

Egyes csoportok carapaxa ersen mdosulhat, s krlveheti akr az egsz testet is. Ilyen figyelhet meg pldul a kagylsrkok, vagy a levllb rkok esetben. Szlssges specializci figyelhet meg a kacslb rkoknl, amelyeket els rnzsre akr kagylnak is nzhetnnk.

A vilgtrkok csoportjban specilis vilgtszervek alakultak ki.

A lbak:  A rkok lbnak alapszabsa a hasadtlb (schizopodium), ez a legsibb lbtpus. Ebbl vezethet le a hrom pr szjszerv s a msodik csppr is. Mdosulsval jn ltre a plcalb (pereiopodium), ami szintn mdosulhat olls lbb, vagy pengelbb; illetve a levllb (phyllopodium). Tbbnyire az ivadkgondozsban vesznek rszt a potrohlbak (uropodium).

A rkok lba hrom rszbl ll: tz (protopodit), kls g (exopodit) s bels g (endopodit). Ezek egyes csoportoknl redukldhatnak, vagy mdosulhatnak is.

A fej s vgtagjai: A rkok feje t szelvnybl ll, minden szelvnyhez egy pr vgtag tartozik, ezek az rzkelsben s a tpllkozsban vesznek rszt. Az els szelvnyhez csatlakozik az els pr csp (antenna 1, v. antennula), a msodikhoz a msodik pr csp (antenna 2, v. antenna). Ezek f feladata az rzkels (mechanikai s kmiai ingereket fognak fel). A harmadik, negyedik s tdik szelvny vgtagjai a tpllkozsra mdosultak. Ezek sorrendben az egy pr rg (mandibula), az els pr llkapocs (maxillula v. maxilla 1) s a msodik pr llkapocs (maxilla v. maxilla 2). A rg feladata a tpllk felaprtsa, a kt pr llkapocs a lehull trmelket szedegeti fel. Az egyes vgtagoknak egyb mdosulsai is lehetnek (pldul a haltetveknl kapaszkod s tapad szervek, szr-szv szjszerv), ltalban azonban a fenti sma jellemzi a csoportot.

Egy integetrk testfelptse 1.-olls lbak 2.-szemek 3.-cspok 4.-rostrum 5.-6.-7.-a lb zei 8.-htpajzs 9.-jrlbak

A tor s vgtagjai:  A tor vltoz szelvnyszm lehet. A rajta tallhat vgtagok tvben tallhatak a kopoltyk. A tor els nhny pr lba mdosulhat llkapcsi lbb (maxillipedes) ezeken tallhatak egyes csoportokban a jl ismert, kisebb-nagyobb mret ollk. A tbbi lb rendszerint jrlb funkcit tlt be, de mdosulhatnak evezlbb, vagy egyes csoportokban tvehetik pldul a tapogat cspok szerept.

A tor hasi oldaln alakulhat ki nhny csoportban az gynevezett klttska, vagy marsupium, a torlbakon kpzd kltlemezekbl. A nstny ebben hordja petket kikelskig.

A potroh s vgtagjai: Potrohlbak csak a felsrend rkok osztlyban fordulnak el. Szerepk lehet az llat mozgsban (sz vagy ugrlbak) a przsban illetve az ivadkgondozsban. Az szkk kopoltyi is a potrohlbak tvben tallhatak. Az Oniscidea csoportban a potrohlbak exopoditja fehrszervv (trachelis szerv) alakul, ami a szrazfldi llatok lgzst segti.

Szervrendszereik:

Kztakarjuk: A rkok kztakarja egyrteg (egy sejtsorbl ll), ectodermalis eredet hengerhm (hypodermis). Sejtjei kitines kutikult termelnek, amelybe klnbz mszsk rakdhatnak, ezt hvjk hjnak vagy pnclnak (crusta - innen kapta a csoport a latin nevt). A hj pontos sszettele fajtl s lhelytl is fgg, a tzlb rkoknl ltalban a hj kb. 60%-t alkotjk szervetlen sk.

A hj egy htlemezbl, kt oldallemezbl s egy hasi lemezbl ll. A fej s a tor htlemezei (tergitjei) gyakran sszennek, fejtorpajzsot alkotnak.

Vedlskor az llat kztakarjnak mirigyei ltal termelt vladk kioldja a mszskat a pnclbl, s visszaszvja keringsi rendszerbe. Ezutn kezddik az j kutikula szintzise a rgi al. A rgi pncl a htoldalon hosszirnyban megreped, az llat kibjik belle. Mivel az j kutikulja ekkor mg lgy, az llat ebben az llapotban nagyon srlkeny, valamint mozgsban is korltozott, hiszen a kutikula a mozgsban is rszt vesz kls vzknt. A vedlsnek ebben a szakaszban a vzfelvtel ugrsszeren megn, ennek kvetkeztben az llat trfogata szintn nvekszik, mintegy felfjja magt, amit a lgy kutikula mg lehetv tesz. A hj gy, tg llapotban szilrdul meg az elraktrozott mszsk jbli beplsvel. A vedls folyamata hormonlisan szablyozott.

Emszt rendszerk:

Egy vilgtrk (krill) testfelptse

A rkok emszt szervrendszere el-, kzp-, s utblre tagoldik. Az el s utbl kls csralemez eredet (ectodermalis), gy ezek felsznt kutikula bortja, a kzpbl bels csralemez eredet, kutikuls bortsa nincs.

A rkok a tpllkukat els pr jrlbuk ollival ragadjk meg, majd az llkapcsi lbaikkal tartjk a szjnylsuk el. Itt a rgkkal (mandibula) felaprtja azt, majd a kt pr llkapoccsal a lehull darabokkal egytt a szjnylsba juttatja. A szjnylsbl a tpllk a nyelcsvn keresztl jut a gyomorba.

A gyomor mg szintn az elbl rsze, kutikulval blelt, emsztnedveket nem termel. Feladata elssorban a tpllk tovbbi aprtsa, illetve a tpllkszemcsk mret szerinti osztlyozsa. Felptse rendkvl sszetett.

A tpllk finom szemcss rsze a kzpblbe jutva a kzpbli mirigybe (hepatopancreas) szvdik fel. A rkokban kzpbli mirigy ltja el a gerincesek mjnak s hasnylmirigynek funkcijt (erre utal a neve is: hepar=mj, pancreas=hasnylmirigy), vagyis emsztenzimeket termel, tpanyagokat raktroz, s rszt vesz a mreganyagok lebontsban. A flig emsztett tpllk innen visszakerlhet a gyomorba, ahol mg jobban sszekeveredik az emsztnedvekkel, majd innen jut kzpblen keresztl az utblbe.

A tpllk durva szemcsj rszei, amelyek megsrtenk a kzpbl hmjt s a kzpbli mirigyet (minthogy nincs kutikuls bortsuk), a kzpblben egy elklnlt tren keresztl kzvetlenl az utblbe jutnak.

Keringsk s testregrendszerk:

A vzibolhk (Daphnia) bels szervei

A rkok keringsi rendszere nylt, vagyis a szvbl jv erekbl a testfolyadk a szvetek kz mlik, nem (vagy csak egyes helyeken) alakul ki hajszlrrendszer. Testfolyadkuk vrnyirok (haemolympha), amely az elsdleges s msodlagos testreg sszenylsval ltrejv, n. kevert testreg (myxocoel) folyadka. A msodlagos testreg gyakorlatilag csak a kivlaszts s ivarszervek regeiknt maradt meg elklnlve. A myxocoelt a fejtori rszen egy ktszvetes hrtya (a septum pericardiale) egy hasi s egy hti rszre osztja. A hasi rszben helyezkednek el a fejtor zsigeri szervei a szv kivtelvel (innen kapta a nevt: sinus visceralis, visceralis=zsigeri), a hti rszben pedig a szv helyezkedik el (sinus pericardialis pericardialis=szv krli).

A kerings kzpontja az egyreg szv, amely a fejtor hts rszn, kzvetlenl a htpajzs (carapax) alatt helyezkedik el. Kt rtegbl ll. A bels rteg a szvizmok sszeolvadsbl jn ltre, ez teszi lehetv a szv sszehzdst (szisztol). A kls rteg egy nhny sejtsor vastagsg ktszvetes tok, az ebbl ered pros ktszveti szalagok rgztik a szvet a htpajzshoz, valamint a szv elernyedsekor (diasztol) ezek segtik az jbli kitgulst. A szv sszehzdst kivlt inger idegi eredet (neurogn), a szv htoldali rszn fekv idegdc szablyozza.

A szvbe a friss, oxignds hemolimfa hrom pr szjadkon t folyik folyik be a sinus pericardialisbl, ahov a kopoltykbl jv erek szlltjk el. sszehzdskor a vrnyirok az 5 nagy artriba kerl, ezek futnak a bels szervekhez s az izmokhoz. Szerkezetk eltr a gerincesek artriitl. A szervek kzelben az artrik elgaznak, a vrnyirok bekerl a szvetek kzti n. lakunkba. Bizonyos szervekben, pldul az agydcban s a zldmirigyben, kialakulhat hajszlrrendszer. A szervekbl az elhasznlt vrnyirok a pros oldals sinusokba szeddik ssze, amelyek a kopoltykba vezetik. Itt oxignt vesz fel, majd visszakerl a szvbe.

A vrnyirok f funkcii a tpanyagok s bomlstermkek, valamint a lgzsi gzok szlltsa. Ez utbbit jrszt a vrben oldott, rztartalm hemocianin nev vegylet vgzi. A vrnyiroknak vannak sejtes elemei is, ezek elssorban az sejtes immunvlaszban vesznek rszt.

Lgzs: A rkok hm eredet, bojtos kopoltykkal llegeznek. Ezek leggyakrabban a fejtor kt oldaln, a lbak tvn helyezkednek el. Sok helyen a potrohlbakhoz (is) tartoznak kopoltyk, a szrazfldi rkok esetben pedig a kopoltyk mellett kisegt lgzszervek is kialakultak. Egyes csoportoknl a gzcsere a teljes testfelleten t trtnik.

A felsrend rkoknl a kopoltykat a fejtorpajzs fels rszrl ered kopoltyfed vdi a srlsektl. A kopoltyfed hasi oldaln ramlik be a friss vz a kopoltykhoz, ezt a msodik pr llkapocs nylvnynak (az n. scaphognathitnak) az lland csapkodsval biztostja. Az egyes kopoltykba vezet (afferens) erekbl a hemolimfa a kopoltyk hmrtege al mlik, itt trtnik meg a gzcsere, majd egy innen elvezet (efferens) sinusba szeddik ssze, ami a szvhez szlltja azt.

Kivlasztsuk : A rkok kivlasztszerve mdosult metanephridiumok. Ezek az alsrend rkok esetben ltalban a msodik pr llkapocs szelvnyben (llkapcsi mirigy), felsrend rkoknl pedig a csp szelvnyben (cspmirigy) alakulnak ki.

Az llkapcsi mirigyben az elsdleges szrlet a vghlyag faln keresztl tszrdve kpzdik a hemolimfbl. A vghlyag a metanephridiumok terletn megmaradt msodlagos testregrszlet. A szrlet a kivlasztcsvn keresztl jut el a kivlasztnylshoz, ekzben egyes anyagai visszaszvdnak, mg ms anyagok kivlasztdnak bele. A vgleges vizelet az llkapocs alapzn tallhat kivlasztnylson keresztl jut a szabadba.

A cspmirigy vagy ms nven zldmirigy szintn coeloma eredet vghlyaggal kezddik, ennek faln keresztl trtnik az ultraszrs. A vghlyag rege a zldtest regrendszerben hzdik tovbb, itt aktv kivlaszts is trtnik. Mind a vghlyag, mind a zldtest fala gazdag hajszlerekben. A szrlet innen a szintn a zldtest terletn fut kanyarulatos csbe kerl, ennek sejtjei elssorban kationokat s cukrokat szvnak vissza belle. A vgleges vizelet a hgyhlyag jut, majd innen a csp tvn elhelyezked kivezet pruson keresztl tvozik. A zldmirigynek fontos feladata a szervezetre kros n. xenobiotikumok hatstalantsa, s eltvoltsa is.

A rkok kivlasztsban a metanephridiumokon kvl jelents szerep jut a kopoltyknak is, elssorban az ammnia kivlasztsban.

Idegrendszerk: A rkok dcidegrendszerrel rendelkeznek. Ez kt f rszre klnl: a kzponti idegrendszerre, amely az agydcbl, a garatalatti dcbl, s a hasdclncbl ll, s a krnyki idegrendszerre, amelyet az ezekbl kilp idegek alkotnak.

Az agydc hrom funkcionlisan elklnl rszre oszthat, ezek a protocerebrum, a deuterocerebrum, s a tritocerebrum. Az agydc a legels hrom embrionlis szelvny dcainak sszeolvadsbl alakul ki.

A protocerebrum oldals rszein tallhatak a ltidegek, s a gombatestek (corpora pedunculata). A gombatestek az idegrendszer legfbb asszociatv kzpontjai, itt trtnik az ingerletek s a rjuk adand vlaszok sszehangolsa. Szintn itt tallhat a centrlis test, ahol a jobb s baloldali plyk egy rsze tkeresztezdik, valamint a le- s felszll plyk nagy rsze is itt fut.

A deuterocerebrum feladata az els pr csp (antennula) beidegzse rz s mozgat plykkal, valamint a cspbl berkez ingerletek feldolgozsa s tovbbtsa.

A tritocerebrum a rkok legfbb vegetatv kzpontja, beidegzi az emsztrendszer els szakaszait, valamint belle indul ki a garatideggyr.

A garatalatti dc a negyedik, tdik, s hatodik testszelvny dcainak sszeolvadsbl jn ltre. Feladata a szjszervek beidegzse. Az innen kiindul risrostok a hasdclncon vgigfutva gtoljk az egyes mozgatneuron. Az llat gy hoz ltre valamilyen mozgst, hogy a megfelel mozgatneuronok gtlst feloldja.

A hasdclnc dcai az egyes szelvnyek mkdseit szablyozzk, rz- s mozgatrostokkal hlzva be azokat. Nem fggetlenek a magasabbrend kzpontoktl: tovbbtjk feljk az ingerleteket, a felsbb kzpontok pedig szablyozzk a dcok mkdst.

Neuroendokrin szervek: A neuroendokrin rendszer a szervezet hormonlis szablyozst vgzi. Kzponti s krnyki szervekbl ll.

Az sszetett szem felptse

A kzponti szervek a kzponti idegrendszer idegi eredet, neurohaemalis szervei. A neurohaemalis szervek (tbbek kztt) olyan idegsejtekbl llnak, amelyek vladkot termelnek, s kzvetlenl a vrbe (illetve rkoknl a hemolimfba) rtik azt. Ez legtbbszr valamilyen hormonhats anyag. Ezek kzl legfontosabb az X-szerv-szinuszmirigy-komplexum, amely a szemnylben helyezkedik el. Ennek legfontosabb funkcii a vedlsben az Y-szerv gtlsa. Ezen kvl szmos hormonhats vegyletet termel, amelyek szablyozzk az ivari mkdst, a vzhztartst s a sznhidrt anyagcsert, valamint a pigmentsejtek mkdst.

A perifris endokrin szervek nem idegi eredetek. Kzlk az Y-szerv a legfontosabb, ez a vedls szablyozsban jtszik szerepet. Hormonja a vedlsi hormon, az n. crustecdyson, amelynek termeldse megindtja a vedlst. Az Y-szerv az X-szerv-szinuszmirigy-komplexum gtlsa alatt ll, csak akkor termel vedlsi hormont, ha ez a gtls megsznik.

rzkszerveik: A rkoknak tbbnyire a tbbi llathoz hasonlan lt, szagl (zrz) s mechanikai rzkszerveik vannak. Hallszervk nem alakult ki.

Szemk ltalban pontszem s/vagy nylen l sszetett szem, amely a rovarokval gyakorlatilag megegyez felpts. Szmos faj csak pontszemmel rendelkezik (pl. az evezlb rkok (Copepoda) alosztlya), nhnyuk pedig az letmdjuk kvetkeztben vak (pl.: a barlanglak fajoknak rendszerint nincs szemk).

Mechano- s kemoreceptoraik fleg a szjnyls krl, a cspokon, esetenknt a lbakon tallhatak nagyobb tmegben. Specilis mechanoreceptor alkotja a rkok egyenslyrz szervt, az n. sztatocisztt. Ez az els pr csp tvn tallhat, fellrl nyitott reg, amelynek belsejt rzkhm bortja. Az llat vedls utn apr homokszemcsket vesz fel az regbe, amelyeknek az rzkhmra nehezed slya ltal az llat kpes rzkelni a testhelyzett.

kolgiai jelentsg: A rkok jelents rsze tengeri vagy desvzi krnyezetben l, de szmos fajuk a szrazfldi krnyezethez alkalmazkodott, ilyenek pldul az szkarkok, amelyek a sarkvidkek kivtelvel szinte minden biotpban elterjedtek, s nagyon fontos szerepet tltenek be a szerves anyagok lebontsban. A legnagyobb szrazfldi rk a plmatolvaj, amely akr 4 kg-osra is megnhet.

A vzi fajok jelentsge elssorban a tpllklncban betlttt szerepk miatt nagy: a vilgtrkok sarkvidki tengerekben l 13 faja hatalmas rajokat kpez, ezeket sszefoglalan krillnek hvjuk. A dlsarki krill kzvetlenl a fitoplanktont fogyasztja s alaktja energiatartalmt a nagyobb llatok szmra is (szekunder produkci), melyek nem kpesek kzvetlenl az algk fogyasztsra, de a zooplanktonra (benne a krillel) mr igen. Ezek kztt tallunk kisebb (halak vagy pingvinek) s nagyobb (fkk, szilscetek) llatokat is.

Nhny faj parazita letmdot folyat, ilyenek pldul a haltetvek, amelyek halakon lskdve azok vrt szvjk, vagy az lsdi kacslbak, amelyek tzlb rkok bels lskdi.

Szmos fajt halsznak, illetve aquakultrkban tenysztenek. 2007-ben a krlbell 10700000 tonna rkot hasznostottak, ezek nagy rsze a tzlb rkok kzl kerlt ki (pl. languszta, garnlark, homr), de a krill halszata is jelents elssorban Japnban. A trpusi mangrove erdket elssorban a garnlarkok tenysztse miatt irtjk, szmos krnyezeti s emberi problmt okozva ezzel (pl. a mangroveerdk nlkl a cunamik sokkal nagyobb puszttst visznek vgbe a tengerparti rgikban).

{Forrs}

 

G-Portl Histria - Avagy a kezdetektl napjainkig


Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.