Az alg�k, vagy moszatok, k�l�nb�z� fotoszint�zisre k�pes, nagy vonalakban hasonl�nak mondhat� �l�l�nyek gy�jt�neve – nem rendszertani kateg�ria. T�bbs�g�kben eukari�t�k, ez al�l kiv�telt k�peznek a cianobakt�riumok. Az alg�k t�bbsejt� szervez�d�se a h�n�r.

F�bb csoportjaik:

• Bakt�riumok:
  • Cianobakt�riumok, avagy k�kmoszatok
• Eukari�t�k
  • Excavata
    • Ostorosmoszatok
  • Chromalveolata
    • S�rg�smoszatok
    • Barnamoszatok
    • S�rg�sz�ld moszatok
    • S�rgamoszatok
    • Kovamoszatok
  • Alveolata
    • Csill�sok
    • P�nc�los ostorosok
  • (N�v�nyek)
    •  V�r�smoszatok
    •  Z�ldmoszatok
      • Val�di z�ldmoszatok
      • Csill�rkamoszatok

A kovamoszatok (Bacillariophyceae) a Chromalveolata orsz�g�nak �s a s�rg�smoszatok (Heterokontophyta) t�rzs�nek egy oszt�lya.

Le�r�s: Egysejt� vagy sejtk�tel�kben egy�tt marad� moszatok. �des- �s tengerv�zben �lnek. T�bb mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok sz�ntestei s�rg�sbarn�k. A sejtet k�t egym�sba ill� szil�cium tartalm� kem�ny kovah�j z�rja k�r�l. A kovamoszatok a h�j apr� p�rusain kereszt�l ny�lk�t bocs�tanak ki, �s ennek seg�ts�g�vel v�geznek helyv�ltoztat�st. T�bbnyire egyenk�nt �lnek a v�zben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az oszt�d�suk ut�n k�z�s ny�lkaburokban egy�tt maradnak laza sejtt�rsul�st alkotva. A tengerek viz�ben, �ri�si mennyis�gben fordulnak el�. Az elpusztult �s a tengerfenek�re s�llyedt kovah�jak egyes helyeken t�bb m�ter vastag kovaf�ld r�tegg� alakultak ki az elm�lt �vmilli�k folyam�n.

Jelent�s�g:  A le�lepedett p�nc�ljukb�l kovaf�ld k�pz�dik, ebb�l k�sz�tenek sz�r�ket, csiszol�porokat, hang- �s h�szigetel�ket. A kovamoszatok rong�lj�k a hidakat, v�z alatti �p�tm�nyeket, elt�m�tik a v�zvezet�keket. Kovaf�ldb�l k�pz�dnek a dialomit, dolomit, treppel k�zetek. R�szt vesznek a talaj k�pz�d�s�ben. Kovaf�ldet haszn�lt Alfred Nobel a dinamit k�sz�t�s�hez.

{Forr�s}  {Forr�s}