Alga
Az algk, vagy moszatok, klnbz fotoszintzisre kpes, nagy vonalakban hasonlnak mondhat llnyek gyjtneve – nem rendszertani kategria. Tbbsgkben eukaritk, ez all kivtelt kpeznek a cianobaktriumok. Az algk tbbsejt szervezdse a hnr.
Fbb csoportjaik:
-
Baktriumok:
-
Cianobaktriumok, avagy kkmoszatok
-
Eukaritk
-
Excavata
-
Chromalveolata
-
Srgsmoszatok
-
Barnamoszatok
-
Srgszld moszatok
-
Srgamoszatok
-
Kovamoszatok
-
Alveolata
-
Csillsok
-
Pnclos ostorosok
-
(Nvnyek)
-
Vrsmoszatok
-
Zldmoszatok
-
Valdi zldmoszatok
-
Csillrkamoszatok
A kovamoszatok (Bacillariophyceae) a Chromalveolata orszgnak s a srgsmoszatok (Heterokontophyta) trzsnek egy osztlya.
Lers: Egysejt vagy sejtktelkben egytt marad moszatok. des- s tengervzben lnek. Tbb mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok szntestei srgsbarnk. A sejtet kt egymsba ill szilcium tartalm kemny kovahj zrja krl. A kovamoszatok a hj apr prusain keresztl nylkt bocstanak ki, s ennek segtsgvel vgeznek helyvltoztatst. Tbbnyire egyenknt lnek a vzben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztdsuk utn kzs nylkaburokban egytt maradnak laza sejttrsulst alkotva. A tengerek vizben, risi mennyisgben fordulnak el. Az elpusztult s a tengerfenekre sllyedt kovahjak egyes helyeken tbb mter vastag kovafld rtegg alakultak ki az elmlt vmillik folyamn.
Jelentsg: A lelepedett pncljukbl kovafld kpzdik, ebbl ksztenek szrket, csiszolporokat, hang- s hszigetelket. A kovamoszatok rongljk a hidakat, vz alatti ptmnyeket, eltmtik a vzvezetkeket. Kovafldbl kpzdnek a dialomit, dolomit, treppel kzetek. Rszt vesznek a talaj kpzdsben. Kovafldet hasznlt Alfred Nobel a dinamit ksztshez.
{Forrs} {Forrs}
|