Az algák, vagy moszatok, különböző fotoszintézisre képes, nagy vonalakban hasonlónak mondható élőlények gyűjtőneve – nem rendszertani kategória. Többségükben eukarióták, ez alól kivételt képeznek a cianobaktériumok. Az algák többsejtű szerveződése a hínár.

Főbb csoportjaik:

• Baktériumok:
  • Cianobaktériumok, avagy kékmoszatok
• Eukarióták
  • Excavata
    • Ostorosmoszatok
  • Chromalveolata
    • Sárgásmoszatok
    • Barnamoszatok
    • Sárgászöld moszatok
    • Sárgamoszatok
    • Kovamoszatok
  • Alveolata
    • Csillósok
    • Páncélos ostorosok
  • (Növények)
    •  Vörösmoszatok
    •  Zöldmoszatok
      • Valódi zöldmoszatok
      • Csillárkamoszatok

A kovamoszatok (Bacillariophyceae) a Chromalveolata országának és a sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének egy osztálya.

Leírás: Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.

Jelentőség:  A leülepedett páncéljukból kovaföld képződik, ebből készítenek szűrőket, csiszolóporokat, hang- és hőszigetelőket. A kovamoszatok rongálják a hidakat, víz alatti építményeket, eltömítik a vízvezetékeket. Kovaföldből képződnek a dialomit, dolomit, treppel kőzetek. Részt vesznek a talaj képződésében. Kovaföldet használt Alfred Nobel a dinamit készítéséhez.

{Forrás}  {Forrás}