A b�lna nem rendszertani elnevez�s. Sz�kebb �rtelemben �ltal�ban a szil�sceteket h�vj�k b�ln�nak, t�gabb �rtelemben azonban a delfinek kiv�tel�vel a fogasceteket is b�ln�knak nevezik nagy m�ret�k alapj�n (a kardsz�rny� delfin eset�ben haszn�lt „gyilkos b�lna” kifejez�s a k�znyelv egyik t�ved�se).

F�lre�rt�sre adhat okot a balneol�gia elnevez�s� tudom�ny, ami a gy�gyforr�soknak, gy�gyvizeknek a gy�gyf�rd�i alkalmaz�s�val �s hat�saival foglalkozik, magyarul gy�gyf�rd�tan, teh�t semmi k�ze a b�ln�khoz.

Elnevez�sei: A b�lna sz� a latin balena sz�rmaz�ka. A r�gi magyar nyelvben bal�na alakban szerepelt, a nyelv�j�t�s kor�ban Bug�t P�l m�dos�totta b�lna form�ra (a m�rna, m�lna, p�lma szavak mint�j�ra).

A b�lna m�sik r�gi elnevez�se cet vagy cethal volt. A cethal ma m�r elavult sz�, a cet n�v pedig szinte csak tudom�nyos rendszertani elnevez�sk�nt haszn�latos (a k�znyelv pl. az �mbr�scet sz�t haszn�lja gyakran). A sz� a latin cetus („b�lna”) sz�b�l sz�rmazik, amely a Bibli�ban, J�n�s pr�f�ta t�rt�net�ben szerepel, �s cethal n�ven ford�tott�k magyarra.

A b�ln�k kicsiny�t olykor b�lnaborj�nak nevezik.

Anat�mia �s �letm�d: A b�ln�k nagy termet� �llatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajt�l f�gg�en 1,2-30 m�ter, t�meg�k 30 ezer �s 150 ezer kilogramm k�z�tt v�ltozhat. K�z�l�k ker�l ki minden id�k egyik legnagyobb �llata, a k�k b�lna.

Mint minden eml�s, a b�ln�k is leveg�t l�legeznek be, t�dej�k van, meleg v�r�ek, ut�daikat nem szoptatj�k, hanem a sz�jukba fr�ccs�lik az anyatejet. A b�ln�k sz�razf�ldi eml�s�kt�l sz�rmaznak. Az evol�ci� sor�n kit�n�en alkalmazkodtak a v�zi �letm�dhoz. Alakjuk �ramvonalas, a halak�hoz hasonl�. Mells� v�gtagjaik uszonyokk� alakultak �t, h�ts� v�gtagjaikat elvesz�tett�k. Gyakorlatilag nincs sz�rzet�k.

Etimol�gia: A b�lna sz� a latin ballaena �s a g�r�g φάλαινα sz�b�l sz�rmazik , ez a b�lnaf�l�k duzzadt �s hengeres testalkat�ra utal.

A b�ln�k fajai: Az egyes fajok s�ly�t �s m�ret�t l�sd a Szil�scetek �s a Fogascetek sz�cikkekben.   

• Szil�scetek (Mysticeti) alrendje
  • Simab�ln�k (Balaenidae) csal�dja
    • Gr�nlandi b�lna (Balaena mysticetus)
    • �szaki simab�lna (Eubalaena glacialis)
    • D�li simab�lna (Eubalaena australis)
  • Sz�rke b�ln�k (Eschrichtiidae) csal�dja
    •  Sz�rke b�lna (Eschrichtius robustus)
  • Bar�zd�sb�lna-f�l�k (Balaenopteridae) csal�dja
    • Csukab�lna (Balaenoptera acutorostrata)
    • D�li csukab�lna (Balaenoptera bonaerensis)
    • T�keb�lna (Balaenoptera borealis)
    • Bryde-b�lna (Balaenoptera edeni)
    • K�k b�lna (Balaenoptera musculus)
    • K�z�ns�ges bar�zd�s b�lna (Balaenoptera physalus)
    • Hossz�sz�rny� b�lna (Megaptera novaeangliae)
  • T�rpe simab�ln�k (Neobalaenidae) csal�dja
    • T�rpe simab�lna (Caperea marginata)
• Fogascetek (Odontoceti) alrendje
  • �mbr�scetf�l�k �regcsal�dja (Physeteroidea)
    • �mbr�scetek (Physeteridae) csal�dja
      • �mbr�scet (Physeter macrocephalus)
    • T�rpe �mbr�scetek (Kogiidae) csal�dja
      • Kogia breviceps
      • Kogia simus
• Cs�r�scetf�l�k �regcsal�dja (Ziphioidea)
  • Cs�r�scetek (Ziphiidae) csal�dja
    • Arnoux-f�le cs�r�scet (Berardius arnuxii)
    • Baird-f�le cs�r�scet (Berardius bairdii)
    • �szaki kacsacs�r� cet (Hyperoodon ampullatus)
    • D�li kacsacs�r� cet (Hyperoodon planifrons)
    • Mesoplodon bahamondi
    • �szaki cs�r�scet (Mesoplodon bidens)
    • Andrews-f�le cs�r�scet (Mesoplodon bowdoini)
    • Hubb-f�le cs�r�scet (Mesoplodon carlhubbsi)
    • Blainville-f�le cs�r�scet (Mesoplodon densirostris)
    •  Gervais-f�le cs�r�scet (Mesoplodon europaeus)
    • Ginkgofog� cs�r�scet (Mesoplodon ginkgodensis)
    • Gray-f�le cs�r�scet (Mesoplodon grayi)
    • Hector-f�le cs�r�scet (Mesoplodon hectori)
    • Kapocsfog� cs�r�scet (Mesoplodon layardii)
    •  True-f�le cs�r�scet (Mesoplodon mirus)
    •   Longman-f�le cs�r�scet (Mesoplodon pacificus)
    • Perui cs�r�scet (Mesoplodon peruvianus)
    • Stejneger-f�le cs�r�scet (Mesoplodon stejnegeri)
    • Tasm�n cs�r�scet (Tasmacetus shepardi)
    •  Cuvier-f�le cs�r�scet (Ziphius cavirostris)

Ember �s b�lna: 
B�lnah�sb�l k�sz�lt jap�n �tel

Az Egyes�lt Kir�lys�gban a Prerogativa Regis a kir�lyi el�jogr�l sz�l�, val�sz�n�leg II. Edu�rd kir�ly kor�b�l sz�rmaz� t�rv�ny, mely a kor�bbi szok�sjogot kodifik�lta, kijelenti, hogy a kir�ly� az �sszes tengerben vagy m�shol elejtett b�lna �s tokf�le (a b�ln�k, tokf�l�k, delfinek �s barna delfinek „kir�lyi halaknak” sz�m�tanak) A hagyom�ny szerint a tengeren elfogott b�ln�k feje a kir�ly�, m�g a farka a kir�lyn��, �s a test a hal�sz�; a megoszt�s �ll�t�lag onnan fakad, hogy a kir�lyn� ruhat�r�t ell�ss�k halcsonttal; az �si magyar�zat azonban nem veszi figyelembe, hogy a halcsont a b�lna m�sik fel�ben van.

A kir�lyi el�jog k�vetkezt�ben az �sszes b�ln�t �s tokf�l�t fel kell k�n�lni az uralkod�nak �s az � enged�lye n�lk�l nem lehet t�l�k megszabadulni. Ez k�nyelmetlen lehet, k�l�n�sen a partra mosott b�ln�k eset�ben, melyek azonnali cselekv�st ig�nyl� k�zeg�szs�g�gyi probl�m�t jelenthetnek.

 {Forr�s}