A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (a kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv egyik tévedése).

Félreértésre adhat okot a balneológia elnevezésű tudomány, ami a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozik, magyarul gyógyfürdőtan, tehát semmi köze a bálnákhoz.

Elnevezései: A bálna szó a latin balena származéka. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).

A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.

A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.

Anatómia és életmód: A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30 ezer és 150 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna.

Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröccsölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

Etimológia: A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik , ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.

A bálnák fajai: Az egyes fajok súlyát és méretét lásd a Sziláscetek és a Fogascetek szócikkekben.   

• Sziláscetek (Mysticeti) alrendje
  • Simabálnák (Balaenidae) családja
    • Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
    • Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
    • Déli simabálna (Eubalaena australis)
  • Szürke bálnák (Eschrichtiidae) családja
    •  Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
  • Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családja
    • Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
    • Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
    • Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
    • Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
    • Kék bálna (Balaenoptera musculus)
    • Közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus)
    • Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
  • Törpe simabálnák (Neobalaenidae) családja
    • Törpe simabálna (Caperea marginata)
• Fogascetek (Odontoceti) alrendje
  • Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
    • Ámbráscetek (Physeteridae) családja
      • Ámbráscet (Physeter macrocephalus)
    • Törpe ámbráscetek (Kogiidae) családja
      • Kogia breviceps
      • Kogia simus
• Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)
  • Csőröscetek (Ziphiidae) családja
    • Arnoux-féle csőröscet (Berardius arnuxii)
    • Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii)
    • Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
    • Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
    • Mesoplodon bahamondi
    • Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
    • Andrews-féle csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
    • Hubb-féle csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
    • Blainville-féle csőröscet (Mesoplodon densirostris)
    •  Gervais-féle csőröscet (Mesoplodon europaeus)
    • Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
    • Gray-féle csőröscet (Mesoplodon grayi)
    • Hector-féle csőröscet (Mesoplodon hectori)
    • Kapocsfogú csőröscet (Mesoplodon layardii)
    •  True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
    •   Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
    • Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
    • Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri)
    • Tasmán csőröscet (Tasmacetus shepardi)
    •  Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)

Ember és bálna: 
Bálnahúsból készült japán étel

Az Egyesült Királyságban a Prerogativa Regis a királyi előjogról szóló, valószínűleg II. Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy a királyé az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek „királyi halaknak” számítanak) A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, míg a farka a királynőé, és a test a halászé; a megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a halcsont a bálna másik felében van.

A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra mosott bálnák esetében, melyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek.

 {Forrás}