A Humboldt-pingvin (Spheniscus humboldti) a pingvinalak�ak rendj�be, ezen bel�l a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� d�l-amerikai �sz�mad�r. Neve az �l�hely�nek k�zel�ben tal�lhat� Humboldt-�ramlatra utal, amely a nagy n�met felfedez�r�l �s f�ldrajztud�sr�l, a Venezuel�t �s Mexik�t is megj�rt Alexander von Humboldtr�l kapta a nev�t.

Elterjed�se: Mint minden pingvin, ez a faj is a tenger k�zel�ben �l, csak f�szkelni j�r a partra. A vadon �l� popul�ci�k 2/3-a Chile, fennmarad� r�sze pedig Peru csendes-�ce�ni partvid�k�n �s szigetein fordul el�, a d�li sz�less�g 5–42� k�z�tt, z�mmel a tr�pusi �ghajlati �vben. Enn�l �szakabbra csak az Egyenl�t� ment�n �l� gal�pagosi pingvin fordul el� a pingvinek csoportj�n bel�l.

Megjelen�se: A d�lebbre el�fordul� Magell�n-pingvinekhez nagyon hasonl� Humboldt-pingvinek �tlagosan 70 centim�ter hossz�ak, testt�meg�k pedig 4 kilogramm. H�tuk, sz�rnyuk �s cs�r�k fekete, szem�k v�r�sesbarna, hasuk feh�r. A torokn�l egyetlen vastag feh�r s�vb�l indulnak ki a r�szben szemekhez, r�szben a has feh�r foltj�val p�rhuzamosan fut� cs�kok, szemben a Magell�n-pingvin k�t elk�l�n�l� s�vj�val. A Humboldt-pingvin cs�re is er�sebb rokon��n�l, k�r�l�tte csupasz, r�zsasz�n folt l�that�, amelynek a h�szab�lyoz�sban van nagy szerepe.

�letm�dja: A kifejlett p�ld�nyok a part k�zel�ben keresik t�pl�l�kukat, amely k�l�nf�le halakb�l (szardella, szard�nia, pejerrey, Normanichthys crockeri, makr�lacsuk�k stb.), r�kokb�l �s tintahalakb�l �ll. A vad�szatra legink�bb 60 m�terrel a tengerszint alatti m�lys�gig terjed� s�vban ker�l sor, de m�r feljegyeztek 150 m�teres mer�l�st is.

K�lt�si id�szakban a kol�ni�t ritk�n hagyj�k el 35 kilom�tern�l nagyobb t�vols�gra a t�pl�l�kot keres� feln�ttek, de a t�li id�szakban t�bb sz�z kilom�teres v�ndorutakat tehetnek meg a ny�lt v�zen, miel�tt visszat�rn�nek a telepre.

Kedvez� k�r�lm�nyek eset�n gyakran k�t f�szekaljat is felnevelnek a sz�l�k egy k�lt�si szezonban. Mivel a k�lt�s �s fi�kanevel�s 5 h�napig, a vedl�s pedig 2 h�napig tart, a sz�l�k gyakran eg�sz �vben k�lt�helyeik k�zel�ben maradnak. A vedl�sre janu�r-febru�rban ker�l sor, el�tte �s ut�na k�t h�tig a kifejlett �llatok intenz�ven t�pl�lkoznak, hogy a k�lt�s �s a vedl�s sor�n elvesztett s�lyt visszaszerezhess�k.

Szaporod�sa: A Humboldt-pingvinek szaporod�sa b�rmikor bek�vetkezhet m�rcius �s december k�z�tt, b�r helyt�l f�gg�en k�t cs�csid�szak jellemz� (�prilis-m�jus �s szeptember-okt�ber). A monog�m p�r sok esetben ragaszkodik r�gi, m�lyed�sekben �s hasad�kokban berendezett f�szk�hez, ahova a toj� 2–4 napos elt�r�ssel k�t toj�st rak. A k�lt�s 40–42 napig tart, �s mindk�t sz�l� kiveszi bel�le a r�sz�t, m�g p�rjuk t�pl�l�k�rt j�r.

A n�h�ny napos elt�r�ssel kikel� fi�k�k naponta kapnak t�pl�l�kot sz�leikt�l. A rohamosan n�vekv� ut�dokat eleinte fel�l barn�ssz�rke, alul kr�msz�n� „k�ztes” tollazat bor�tja, amely kiv�l�an h�szigeteli �ket, �gy sz�leik minden energi�jukat a t�pl�l�kkeres�sre ford�thatj�k.

A fi�k�k v�g�l 10–12 hetesen elhagyj�k sz�leiket, �s t�bb h�napon kereszt�l r�j�k a tengert. Ekkor m�r nagyon hasonl�tanak sz�leikre, b�r a fekete cs�k hi�nyzik a hason �s alapvet�en fak�bb sz�n�ek. K�t�ves korukra v�lnak ivar�rett�, �s ak�r 30 �vig is �lhetnek �llatkerti k�r�lm�nyek k�z�tt.

V�detts�ge: Ma a faj vadonban el�fordul� �llom�ny�nak �sszl�tsz�ma mintegy 12 000 p�ld�nyra tehet�, �s rohamosan cs�kken. Ez legink�bb az ipari m�ret� guan�-gy�jt�ssel, a zs�km�ny�llatok mind intenz�vebb hal�szat�val �s a rengeteg h�l�kba gabalyodott pingvin pusztul�s�val magyar�zhat�. A kol�ni�k k�l�n�sen �rz�kenyen reag�lnak az �n. ENSO-ra (El Niño Southern Oscillation), ami hossz� ideig tart� t�pl�l�khi�nyt okozhat, de a f�szkel�telepeket is elmoshatja a sok es�z�s.

Rokon fajai :
A Spheniscus nembe �sszesen n�gy, nagyon hasonl� pingvinfaj tartozik:

•     gal�pagosi pingvin (Spheniscus mendiculus)
•     Humboldt-pingvin (Spheniscus humboldti)
•     Magell�n-pingvin (Spheniscus magellanicus)
•     p�paszemes pingvin (Spheniscus demersus)
   

{Forr�s}