A s�rgaszem� pingvin (Megadyptes antipodes) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� Megadyptes nem egyetlen faja.

El�fordul�sa: �j-Z�land D�li sziget�nek d�li �s keleti partjain, a Stewart-szigeten, az Auckland-szigeteken �s a Campbell-szigeten f�szkel, a t�bbi id�t a tengereken t�lti. A D�li-sziget k�lt�popul�ci�ja az elm�lt 40 �vben 75%-kal cs�kkent. A faj popul�ci�ja elszigetelt, v�rfriss�t�s nem v�rhat�.

Megjelen�se: Hossza 75 centim�ter, testt�mege 6300 gramm. R�pk�ptelen, a v�zben sz�rnyaival evez� tengeri mad�r. Szeme s�rga �s vil�gos szemcs�kja van. A tollazata fel�l s�t�tk�k �s alul feh�r.

�letm�dja: V�z al� bukva fogja meg kisebb halakb�l �s puhatest�ekb�l �ll� t�pl�l�k�t.

Szaporod�sa: Fi�k�k barna sz�n� tollazattal rendelkeznek.

Term�szetv�delmi helyzete: M�ra a legink�bb vesz�lyeztetett fajj� v�lt a pingvinf�l�k csal�dj�n bel�l.�llom�nyainak visszaes�s�ben els�sorban f�szkel�helyeinek megsemmis�l�se j�tszotta a f� szerepet. F�leg a part menti erd�k tarv�g�sa �rintette s�lyosan a fajt. a letarolt ter�elteket a farmerek hasznos�tj�k, ami tov�bbi zavar� t�nyez� a k�lt�si id�szakban. A r�gi�ban gyakori hal�szat miatt sok �llat a hal�szh�l�kban pusztul el. Ezenk�v�l a t�rs�gben j�r� olajsz�ll�t� haj�k is probl�m�t okozhatnak. Egy-egy baleset k�vetkezt�ben az olajjal szennyezett v�z t�nkreteszi tollazatuk v�ztasz�t� k�pess�g�t, �gy a madarak vagy megfagynak a hideg v�zben vagy v�zbe fulladnak. A t�rs�gben elhalad� rep�l�g�pek zaja �lland� p�nikot kelt a kotl� madarak k�z�tt.

Mindezek mellett az ember egy csom� idegen ragadoz�t is betelep�tett az �j-Z�land k�rny�ki szigetekre, amelyek elpuszt�thatj�k a toj�sokat �s a fi�k�kat, s�t a nagyobb test�ek ak�r a feln�tt madarakat is. A faj els� ilyen ellens�ge a maori bev�ndorl�kkal �rkez� maori patk�ny volt. Ma m�r a hermelin, az elvadult macsk�k �s kuty�k is puszt�tj�k.

M�ra �llom�nyai nagyon lecs�kkentek. Leggyakoribb a lakatlan Campbell-szigeten, ott nagyj�b�l 600 p�r k�lthet. �j-Z�land d�li sziget�n tal�n 30 k�lt�p�r maradt. �sszesen mintegy 1800 k�lt�p�r �lhet.

{Forr�s}