A Snares-szigeti pingvin vagy horgascs�r� pingvin (Eudyptes robustus) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa: F�szkel� telepei kiz�r�lag az �j-Z�land d�li sziget�t�l 120 km-re d�lre tal�lhat� Snares-szigeten vannak.

A k�lt�si id�szakon k�v�l a madarak elhagyj�k a szigetet �s elv�ndorolnak m�sfel� az �ce�non, �gy megtal�lhat�k �j-Z�landon, a D�li-sziget partvid�k�n, a Chatham-szigetek, a Macquarie-sziget illetve Tasm�nia k�rny�k�n. Egyetlenegyszer �szlelt�k a fajt ett�l a ter�lett�l t�vol, a Falkland-szigeteken.

Megjelen�se:  Testhossza 55 centim�ter, testt�mege 3,4 kilogramm. Feje, h�ta �s sz�rnyai fekete sz�n�ek, hasa feh�r. Fej�n s�rga b�bit�t visel, cs�re a t�bbi pingvinhez k�pest horgasabb.

�letm�dja: T�pl�l�kuk 60%-�t krillek, 40%-�t tintahalak �s halak teszik ki.

Szaporod�sa: Augusztusban kezd�dik a k�lt�si szezon, melynek sor�n kialakul a kol�nia a sziget erdeiben. A toj� szeptember �s okt�ber sor�n 4-5 nap elt�r�ssel 2 toj�st rak, melyek k�z�l az els� mindig kisebb. A fi�k�k mintegy n�gy h�t kotl�s ut�n b�jnak ki a toj�sokb�l. N�h�ny kiv�telt�l eltekintve egy-egy sz�l�p�r t�bbnyire csak egyetlen fi�k�t k�pes egy k�lt�si szezonban felnevelni, a kett� k�z�l a nagyobbat. A m�sik toj�s amolyan tartal�knak sz�m�t, sokszor m�r a k�lt�si id�szak sor�n megsemmis�l (vagy halfarkasok zs�km�nya lesz vagy a szomsz�dokkal val� �lland� torzsalkod�s sor�n t�rik �ssze). Ha ki is kel a m�sodik fi�ka is, az t�bbnyire elpusztul a n�veked�si id�szak sor�n, mivel ritka az olyan �v, amikor annyi a zs�km�ny, hogy mindk�t fi�k�nak jusson el�g t�pl�l�k.

A kikel�st k�vet� 3-4 h�ten bel�l a fi�k�k nagy csoportokba ver�dnek.

V�detts�ge: A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g V�r�s List�ja vesz�lyeztetett fajk�nt tartja nyilv�n.

A Snares-szigeten mintegy 46 500 egyedre becs�lik a k�lt�si id�szakokban �sszegy�l� madarak sz�m�t.

{Forr�s}