A fjordlandi pingvin vagy sz�lescs�r� pingvin (Eudyptes pachyrhynchus) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� faj. Maori neve „tawaki”.

El�fordul�sa: Az Antarktiszon, Argent�na, Ausztr�lia �s �j-Z�land partjain�l �s a k�rnyez� szigeteken f�szkel.

Megjelen�se:Testhossza 40-60 centim�ter, testt�mege 3-4 kilogramm. Feje, h�ta �s sz�rnyai s�t�t k�k sz�n�ek, hasa feh�r. Fej�n s�rga b�bit�t visel, cs�re a t�bbi pingvinhez k�pest sz�les.

�letm�dja:Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal t�pl�lkoznak, �lelm�ket a tengerb�l szerzik.

Szaporod�sa: A h�m trombitaszer� hanggal h�vogatja a toj�t, az udvarl�s b�logat�ssal �s a fej�k �sszed�rzs�l�s�vel folytat�dik. A p�rv�laszt�s gyakran egy �letre sz�l. A h�m mad�r j�liusban kezdi el �p�teni a f�szket, melyet gyakran f�k t�rzs�be, vagy egy kiemelked�sre rak, hogy megv�dje az es�z�sekt�l. F�szekalja k�t toj�sb�l �ll, a m�sodik nagyobb �s fejlettebb, �ltal�ban csak ezt tudj�k felneveli, az els� csak amolyan biztons�gi tartal�k. A k�lt� p�rnak egy teny�rnyi helyen a toll kihullik �s ezzel meleg�tik a toj�sokat �s a kikelt fi�k�kat. A toj�sok lerak�sa ut�n a toj� visszat�r a tengerbe, addig a h�m kotlik, k�zben tests�ly�nak ak�r 25%-�t is elvesz�theti, mire a toj� visszat�r. A fi�k�t november v�g�re nevelik fel.

{Forr�s}