Az aranytoll� pingvin vagy sziklaugr� pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa: Az Antarktiszon, Chil�ben, Argent�n�ban, a Falkland-szigeteken, D�l-Afrik�ban, �j-Z�landon �s a k�rnyez� szigeteken k�ltenek.

Alfajai:

• Eudyptes chrysocome chrysocome – Argent�na �s Chile d�li r�sz�nek k�rny�k�n tal�lhat� szigeteken valamint a Falkland-szigeteken k�lt
•     Eudyptes chrysocome filholi – a francia d�li ter�letek r�sz�t k�pez� Kerguelen-szigetek �s a Crozet-szigetek, valamint a Macquarie-sziget �s az Auckland-szigetek ter�let�n k�lt.
•     Eudyptes chrysocome moseleyi – Tristan da Cunha valamint a Saint-Paul-sziget �s az Amszterdam-sziget ter�let�n k�lt.

Megjelen�se: Magass�ga 55 centim�ter, testt�mege 3500 gramm. Feje, h�ta �s sz�rnyai fekete sz�n�ek, hasa feh�r. Nagyon hasonl�t legk�zelebbi rokon�ra, a b�bit�s pingvinre.

�letm�dja: Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal t�pl�lkoznak, �lelm�ket a tengerb�l szerzik. A t�bbi pingvinhez k�pest j�l mozog a sz�razf�ld�n is, szikl�r�l szikl�ra ugr�lva olyan magasra megy, ahol m�r nem �rik el tengeri ellens�gei. A mad�r 15–20 �vig �l.

Szaporod�sa: Az ivar�retts�get legkor�bban 6 �ves korban �ri el. A k�lt�si id�szak j�lius �s november k�z�tt van. Szikl�s helyeken f�szkelnek. A f�szekalj 2 k�kesfeh�r toj�sb�l �ll, de �ltal�ban csak az egyik fi�ka marad �letben. A toj�sokon 35 napig, mindk�t sz�l� felv�ltva kotlik.

V�detts�ge: A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g V�r�s List�ja vesz�lyeztetett fajk�nt tartja nyilv�n. Jelenleg m�g t�bb milli� p�ld�ny �l bel�l�k, de a hal�szat �s a glob�lis felmeleged�s miatt sz�muk drasztikusan cs�kken.

2002-ben 298 000 p�r aranytoll� pingvin �lt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re cs�kkent, ami 30%-os fogy�s. 1932-ben m�g m�sf�lmilli� pingvinp�rt sz�moltak �ssze, ehhez k�pest m�r 85%-kal vannak kevesebben.

{Forr�s}