A pingvinf�l�k (Spheniscidae) a madarak oszt�ly�nak, a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be tartoz� egyetlen csal�dja. 6 nem �s 18 faj tartozik a csal�dba.

El�fordul�sok: A F�ld d�li f�ltek�j�n �lnek. Legink�bb D�l-Amerika d�li r�sz�t �s a D�li-sark k�r�li tengereket lakj�k.

Megjelen�s�k: A pingvinek k�l�n�s testalkat� madarak. Sz�rnyukban az evez�tollak hi�nyoznak. Sz�rnyaik csak a v�zben val� evez�sre alkalmasak, de a rep�l�sre nem. Cs�r�k egyenes, oldalt �sszenyomott, nincs t�rd�k, ez�rt nem tudnak �lni. L�baik n�gyujj�ak, r�videk, �s annyira h�tul vannak, hogy a sz�razon csaknem egyenesen �llanak. A v�zben eg�szen elmer�lnek, �s f�k�k m�dj�ra mozognak. R�vid farkuk �ltal�ban 32 toll�. Test�k neh�zkes, b�r�k alatt vastag zs�rr�teg van, csontjaik olajos vel�tartalm�ak. Hasuk feh�r, h�tuk fekete, amely az �lc�z�sban seg�ti �ket.A halak, melyekre vad�sznak, alulr�l a v�z felsz�n�hez hasonl�nak l�tj�k, fekete h�tuk pedig a tengerfen�k sz�n�be olvad be, �gy a felett�k �sz� ragadoz�k (pl. leop�rdf�ka) kev�sb� l�thatj�k meg.

�letm�djuk: T�pl�l�kuk halakb�l, illetve krillekb�l �ll. Sz�rnyaik a v�zi �lethez alakultak ki, r�pk�ptelen madarak. A szaporod�si id�szakban a k�lt�hely �s a tenger k�z�tt ing�znak. Egy�bk�nt a tengereken t�ltik szabad idej�ket, szigeteken (esetleg j�ghegyeken) pihennek meg.

Szaporod�suk: T�bbs�g�k kett�, legfeljebb h�rom toj�st rak, kiv�tel a kir�ly- �s a cs�sz�rpingvin, kicsinyeik pelyhesek �s f�szeklak�k.

Term�szetv�delmi helyzet�k: Az ember r�gebben vad�szta, h�s�t, zs�rj�t �s b�r�t egyar�nt feldolgozta, s�t az �r�l�k�t, a tengerpartokon nagy mennyis�gben felhalmoz�d� a pingvinguan�t is kereskedelmi forgalomba hozt�k. A tengeri olajszennyez�sek vesz�lyesek a pingvinekre, mert a tollaikra rak�d� olajr�teg cs�kkenti a hideg v�zzel szembeni ellen�ll�sukat, �gy nehezebben �sznak le olyan m�lys�gbe, ahol megfelel� t�pl�l�kot tal�lnak. Szakszer� kezel�ssel a pingvinek az olajt�l megtiszt�that�k �s megmenthet�k.

Glob�lis felmeleged�s: N�h�ny pingvinfajt s�jtja a glob�lis felmeleged�s p�ld�ul a gal�pagosi pingvint, mert ha elmarad a hideg �vszak, az vesz�lyezteti �ket, de a kir�lypingvin kihaszn�lja a glob�lis felmeleged�st, mert az �l� helyei a szikl�s partok terjeszkedtek �s �gy �l�helyhez jutott, csak a tenger elfogy� �l�skamr�ja fenyegeti a kir�lypingvint.

A csal�dba az al�bbi nemek �s fajok tartoznak.

• Aptenodytes (Miller, 1778) – 2 faj
  • kir�lypingvin (Aptenodytes patagonicus)
  • cs�sz�rpingvin (Aptenodytes forsteri)
• Eudyptes (Vieillot, 1816) – 6 faj
  • aranytoll� pingvin vagy sziklaugr� pingvin (Eudyptes chrysocome)
  • b�bit�s pingvin vagy makar�nipingvin (Eudyptes chrysolophus)
  • fjordlandi pingvin vagy sz�lescs�r� pingvin (Eudyptes pachyrhynchus)
  • snares-szigeti pingvin vagy horgascs�r� pingvin (Eudyptes robustus)
  • koron�s pingvin (Eudyptes sclateri)
  • Royal-pingvin (Eudyptes schlegeli)
• Eudyptula (Bonaparte, 1856) – 1 faj
  • k�k pingvin vagy t�rpepingvin (Eudyptula minor)
• Megadyptes (Milne-Edwards, 1880) – 1 faj
  • s�rgaszem� pingvin (Megadyptes antipodes)
• Pygoscelis (Wagler, 1832) – 3 faj
  • �llsz�jas pingvin vagy kant�ros pingvin (Pygoscelis antarcticus)
  • szam�rpingvin (Pygoscelis papua)
  • Ad�lie-pingvin (Pygoscelis adeliae)
• Spheniscus (Brisson, 1760) – 4 faj
  • p�paszemes pingvin (Spheniscus demersus)
  • Humboldt-pingvin (Spheniscus humboldti)
  • Magell�n-pingvin (Spheniscus magellanicus)
  • gal�pagosi pingvin (Spheniscus mendiculus)

{Forr�s}