A cs�sz�rpingvin (Aptenodytes forsteri) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa: Az Antarktiszon k�ltenek, akkor, amikor jav�ban tombol a t�l. Ez −40 �C-os hideget jelent, �s 130 km/h-s viharokat. A t�bbi pingvinfaj a t�l el�l ilyenkor �szakabbra h�z�dik. Az Antarktiszt �ri�si kiterjed�s� j�g veszi k�r�l, mivel befagy az �ce�n.

Megjelen�se: A legnagyobb ma �l� pingvinfaj, kifejlett p�ld�nya 90–110 centim�teres. Testt�mege 20–40 kilogramm.

�letm�dja: Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal t�pl�lkoznak, �lelm�ket a tengerb�l szerzik. T�cs�kb�l, tavakb�l isznak, vagy egyszer�en megeszik a havat. �m ez legt�bbsz�r nem fedezi v�zsz�ks�glet�ket, �gy a tengervizet kell meginniuk. Azonban a pingvinek ves�je az ember�hez hasonl�an nem k�pes arra, hogy megfelel� mennyis�g� s�t v�lasszon ki, ez�rt n�luk is kifejl�dtek azok a s�mirigyek, amelyek sok m�s tengeri mad�rn�l is megtal�lhat�k. A s�mirigyek a cs�r�kben, a szem�k felett tal�lhat�ak, melyekkel kisz�rik a tengerv�z s�mennyis�g�nek nagy r�sz�t. A s� k�s�bb a cs�r�kben elhelyezked� orrny�l�sokon ki�r�l. A pingvinek s�mirigyei kifejezetten hat�konyak, mert 1 l tengerv�zb�l 3 dl �desvizet nyernek.

A pingvinek emiatt takar�koskodnak a v�zzel, ami abb�l l�that�, hogy h�gysavat �r�tenek, ami anyagcser�j�k p�pes, kev�s viz�, feh�r, koncentr�lt v�gterm�ke, valamint nem izzadnak. Amikor meleg�k van (p�ld�ul a gal�pagosi pingvinnek), t�tott cs�rrel p�rologtatnak, ilyenkor vesztenek jelent�sebb v�zmennyis�get.

Ak�r 20 �vig is �lhetnek. Term�szetes ellens�geik a leop�rdf�k�k, �s elef�ntf�k�k, valamint a kardsz�rny� delfin. Az emberek m�r �vtizedek �ta vad�ssz�k �ket zs�rjuk�rt, �s mivel elrep�lni nem tudnak el�l�k, k�nny� pr�d�k lehetnek.

Szaporod�sa: Az ivar�retts�get 3–6 �ves korban �ri el. A toj� az udvarl�st k�vet�en egy szem toj�st rak – ezen a h�m kotlik, mert a toj�k a v�zhez indulnak t�pl�l�k�rt �t a j�gmez�k�n, olyan helyre, ahol nincs befagyva az �ce�n. Az ott maradt h�mek a kb. f�lkil�s toj�st a l�bukon egyens�lyozz�k az ott tal�lhat� b�rred�be burkolva, ami v�di a toj�st a jeges hideg ellen. A h�mek k�t h�napig – m�jus �s j�nius ideje alatt (ez az Antarktiszon a t�l ideje) – nem vesznek magukhoz t�pl�l�kot, esetleg n�ha egy kis havat csipegetnek fel. A vastag zs�rr�tegnek kett�s szerepe van: a meleg�t�s, �s a t�pl�l�k tartal�kol�sa.

Ha nagy h�vihar tombol, a pingvinek szoros csoportba t�m�r�lnek. Fekete h�tukat a nap fel� ford�tj�k (m�r ha van nap), az jobban felveszi a meleget. A csoportban sokszor t�bb ezer h�m �sszeb�jva v�dekezik a hideg ellen. A pingvinek mozg�sban vannak, cser�lgetik a sz�len �ll�kat, �gy mindig m�s ker�l a hideghez legk�zelebb, a k�r sz�l�re, �s m�s a melegbe, a sz�lt�l, hidegt�l v�dett k�zep�be. Ott a meleg a 26–35 �C-ot is el�rheti.

K�t h�nap alatt a h�mek tests�lya a fel�re cs�kken. A jelent�s lesov�nyod�st csak akkor venni �szre, amikor a toj� visszat�r: l�tszik, mennyivel „karcs�bb” a h�m. A visszat�r� toj� �tveszi a toj�st, amelyb�l nemsok�ra kikel a fi�ka. Amikor �tveszik a toj�sokat, mindk�t f�lnek �gyesnek kell lennie: ha a toj�s t�l sokat kint marad a szabad leveg�n, hamar leh�l, a h�ja megreped, �s a benne l�v� fi�ka elpusztul. A h�mek a toj�s �tad�sa ut�n elindulnak a v�zhez, hogy t�pl�lkozzanak, de a leromlott �llapota miatt nem mindegyik �r oda. Ekkorra a j�gmez� megolvad. Ez ut�n k�z�sen etetik �s vigy�znak a fi�k�kra – nyolc h�tig. A sz�l�k hangja alapj�n tal�lj�k meg a kis pingvint, ugyanis azok szorosan �sszeb�jnak, ha a sz�l�k t�vol vannak. A fi�k�k k�zben lassank�nt levedlik pihetollukat, �s a kifejlett p�ld�nyokra jellemz� v�zleperget� tollazat jelenik meg rajtuk. A fi�k�knak ekkor m�r nem kell sokat v�ndorolniuk a j�gmez�n a tengerig.

A m�v�szetben: Az antarktiszi cs�sz�rpingvinek hossz� �s vesz�lyes v�ndorl�s�t a k�lt�hely �s a tenger k�zt dolgozza fel Luc Jacquet 2005-ben bemutatott Oscar-d�jas dokumentumfilmje, a Pingvinek v�ndorl�sa. Hasonl� k�rnyezetben j�tsz�dik, de a k�nnyed sz�rakoztat�sra helyezi a hangs�lyt a T�ncol� talpak, amely egy 2006-os, szint�n Oscar-d�jas sz�m�t�g�panim�ci�s film.

{Forr�s}