A kir�lypingvin, m�s n�ven �ri�spingvin (Aptenodytes patagonicus) a madarak oszt�ly�nak a pingvinalak�ak (Sphenisciformes) rendj�be, a pingvinf�l�k (Spheniscidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa: A d�li tengereken �s az Antarktiszt k�r�lvev� szubantarktikus szigeteken honos.

K�lt�kol�ni�i a d�li sz�less�g 45 �s 55�-a k�z�tt lev� szigeteken vannak. Nagy kol�ni�i vannak D�li-Georgia sziget�n, a Macquarie-szigeten, a Heard- �s MacDonald-szigeteken, Marion- �s Prinz-Edward-szigeteken, valamint a Kerguelen-szigeteken �s a Crozet-szigeteken.

Nev�vel ellent�tben ma m�r nem fordul el� Patag�ni�ban �s a Falkland-szigeteken sem.

A madarak tart�zkod�si helye a k�lt�si id�szakon k�v�l nem igaz�n ismert. Az Antarktiszt k�r�lvev� tengereken t�ltik a kir�lypingvinek ezt az id�szakot. Ilyenkor k�lt�si hely�kt�l j�val �szakabbra is elk�borolhatnak, l�ttak m�r k�borl� egyedeket a D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Ausztr�lia �s �j-Z�land partvid�k�n is.

Alfajai:

• Aptenodytes patagonicus halli
• Aptenodytes patagonicus patagonicus

Megjelen�se: A legnagyobb pingvinek k�z� tartozik, kifejlett p�ld�nyai a 90 centim�tert is el�rik. Fekete fej�nek mind a k�t oldal�n a f�lt�j�kon ov�lis, �l�nks�rga foltja van, amely lefel� �s el�re keskeny, h�tul feketeszeg�ly� szalagban folytat�dik. H�tuk s�t�t, hasuk vil�gos, ami a v�zben megnehez�ti, hogy megl�ss�k �ket.

�letm�dja: A sz�razf�ld�n sut�n mozg� mad�r, a v�zben szinte rep�l. T�bb m�ter m�lyre is lemer�l halakb�l �ll� t�pl�l�k��rt.

Szaporod�sa: A kir�lypingvinek m�r j�val a k�lt�si id�szak kezdete el�tt megjelennek a k�lt�kol�ni�kban, mert a kotl�s kezdete el�tt vedlenek. A vedl�s nagyj�b�l k�t h�tig tart. A fi�k�k hossz� nevel�si id�szaka miatt a faj csak k�t�venk�nt k�lt. Egy toj�st tojik, melyet a l�b�n tart �s egy b�rred�vel takar el. A kikelt fi�k�nak barna sz�n� a tollazata. Miut�n a fi�ka el�ri a megfelel� nagys�got, elhagyja sz�leit �s a t�bbi fi�k�val j�kora csoportba, �gynevezett „�vod�ba” t�m�r�l. Ebben az �vod�ban t�ltik a fi�k�k a hossz� t�li id�szakot. Mivel ilyenkor sz�leik csak nehezen tal�lnak t�pl�l�kot,a fi�k�k a ny�ron felhalmozott zs�rtartal�kaikat �lik fel �s t�meg�k j�csk�n lecs�kken. K�vetkez� tavasszal a sz�l�k tov�bb etetik a fi�k�kat �s azok ny�r elej�re �rik el kifejlett m�ret�ket , majd vedl�s ut�n feln�ttkori tollazatuk is kifejl�dik. Ekkorra m�r t�l k�s� van egy �jabb k�lt�sre, �gy a feln�tt madarak is vedlenek, majd az eg�sz kol�nia a tengerre vonul.

{Forr�s}