A D�li-sarkvid�k �llatai a pingvinek, valamint az �sszes vil�gtengerben el�fordul� f�k�k. A b�ln�k sz�ma szint�n eml�t�sre m�lt�.

A tenger�ramlatok �ltal felkavarodott v�zben a tengerfen�kre le�lepedett �sv�nyi s�k a felsz�nre emelkednek, �s sz�mtalan par�nyi alga - a kovamoszatok - kialakul�s�nak kedveznek. A d�li-sarki vizek nagysz�m� lak�ja ezekkel t�pl�lkozik. Par�nyi r�kok milli�rdjai t�pl�lkoznak kovamoszattal, a r�kokat pedig a b�ln�k, f�k�k, pingvinek, halak �s l�basfej�ek fogyasztj�k. Az �sszetett t�pl�l�k l�nc cs�cs�n itt �l� legnagyobb ragadoz�kat: a kardsz�rny� delfint (m�s n�ven gyilkos b�ln�t) �s leop�rdf�k�t tal�ljuk.

A f�ldr�szhez tartoz� King George-szigeten az �ghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tud� sir�ly form�j�, z�m�k, er�s szku�k k�t faja, a d�lsarki �s az antarktiszi telepedett meg (magyar nev�k rabl�sir�ly).

{Forr�s}