Ha nincs k�l�n jelezve, a D�li-sark vagy D�li-p�lus kifejez�s a f�ldrajzi �rtelemben vett D�li-p�lust, azaz a F�ld fel�let�nek legd�libb pontj�t jel�li, mely pontosan a F�ld �szaki-sark�nak ellent�tes oldal�n van.

Eredetileg az "�szaki-p�lus" �s "D�li-p�lus" kifejez�s a F�ld m�gneses mez�j�nek hasonl�s�ga miatt �ltal�ban a m�gnesekre is alkalmazhat�, a m�gnes k�t v�g�nek megk�l�nb�ztet�s�re. Ehhez l�sd a m�gnes vagy m�gnesess�g c�mszavakat.

A leg�ltal�nosabb defin�ci� szerint a f�ldrajzi D�li-sark a F�ld forg�stengely�nek a F�ld felsz�n�t metsz� k�t metsz�spontja k�z�l az egyik (a m�sik metsz�spontja az �szaki-sark).

Azonban a F�ld forg�stengelye a val�s�gban egy picit (n�h�ny m�terrel) mozog, ingadozik. Ezt az �sszetett mozg�st p�lusmozg�snak nevezz�k, mely k�t f� alkot�r�szb�l �ll: a k�l�nb�z� amplit�d�j� �s peri�dus� mozg�sokat egy�ttesen p�lusingadoz�snak, a p�lus lass�, egyir�ny� eltol�d�s�t pedig p�lusv�ndorl�snak nevezz�k. (Tov�bbi r�szletek�rt l�sd a f�ldrajzi �szaki-sarkot).

A f�ldrajzi D�li-sarkpont vil�g�rbe vet�t�se a forg�stengelyt meghosszabb�tva adja a csillag�szati d�li-p�lust.

Jelenleg a D�li-sark f�l�tt az Antarktisz, az �t�dik legnagyobb kontinens ter�l el, azonban ez nem volt mindig �gy, a kor�bbi f�ldt�rt�neti korokban a f�ldk�reg lemezeinek v�ndorl�sa miatt a D�li-sark m�shov� esett. A D�li-sarkn�l a f�ld (a szikla) tengerszint k�zeli magass�g�, azonban a j�gsapka rajta �tlagosan 3 kilom�ter vastag, ez�rt a jelenlegi felsz�ne nagy magass�gban (2807 m[1]) van.

A sarki j�gt�bla durv�n 2500 m�ter/�v sebess�ggel mozog, �gy a D�li-sark pontos poz�ci�j�t, a j�g fel�let�hez �s a r��p�tett �p�letekhez k�pest id�r�l id�re fokozatosan m�dos�tj�k. Ennek megfelel�en a D�li-sark hely�t jelz� t�bl�t �s c�veket is minden �vben �thelyezik.

Exped�ci�k

Az els� ember, aki el�rte a D�li-sarkot, a norv�g Roald Amundsen volt t�rsaival 1911. december 14-�n.[1] Amundsen t�bor�t Polheim-nek (sz� szerint: a p�lus otthon�nak) �s a D�li-sarkot k�r�lvev� eg�sz fenns�kot a norv�g VII. Haakon kir�ly tisztelet�re VII. Haakon fenns�knak nevezte el. Amundsen versenyt�rsa, az angol Robert Falcon Scott egy h�nappal k�s�bb, 1912. janu�r 17-�n �rte el a p�lust. Scott �s n�gy t�rsa a vissza�t v�g�n hal�lra fagyott a rendk�v�li hidegben.[1]

1914-ben Ernest Shackleton brit felfedez� transzantarktiszi exped�ci�j�nak feltett c�lja volt kereszt�lszelni az Antarktiszt a D�li-sark �rint�s�vel, de ez is balszerencs�sen �rt v�get. Az Endurance haj� befagyott az �sz� j�gt�bl�k k�z� �s 11 h�nappal k�s�bb els�llyedt a Weddell-tengerben, b�r Shackleton �s t�rsai megmenek�ltek.

Richard Byrd admir�lis (USA) lett az els� ember, aki Bernt Balchen els�-pil�t�j�nak seg�ts�g�vel �trep�lt a D�li-sark f�l�tt 1929. november 29-�n.

Ekkort�l nem tette ember a l�b�t a D�li-sarkra eg�szen 1956. okt�ber 31-�ig, amikor egy amerikai haditenger�szeti k�l�n�tm�ny George Dufek admir�lis vezet�s�vel landolt az R4D Skytrain (Douglas DC-3) rep�l�g�p�vel. Az amerikai Amundsen-Scott D�li-sarki Kutat��llom�st a Nemzetk�zi Geofizikai �vre (1956-1957) l�gi �ton l�tes�tett�k �s az �llom�s az�ta folyamatosan el van l�tva kutat�- �s kiszolg�l� szem�lyzettel.

Amundsen �s Scott ut�n Edmund Hillary volt a k�vetkez� ember, aki a sz�razf�ld�n �t (j�llehet, l�gi t�mogat�ssal) �rte el a D�li-sarkot t�rsaival (1958. janu�r 4-�n) �s Vivian Fuchs (1958. janu�r 18-�n) a Commonwealth Trans-Antarctic Exped�ci� alatt. A k�s�bbiekben sok felfedez� indult a D�li-sarkhoz a j�g felsz�n�n, k�zt�k Antero Havola, Albert P. Crary, Ranulph Twistleton-Wykeham Fiennes �s Reinhold Messner.

1999-ben a leggyorsabb, t�mogat�s n�lk�li gyalogt�ra 47 napig tartott az �ce�nt�l a f�ldrajzi D�li-sarkhoz, Tim Jarvis �s Peter Treseder felfedez�knek, akik �lelemmel �s t�zel�anyaggal megrakott 200 kg-os, ember-vontat�s� sz�njaikkal tett�k meg a t�vot.

2006. janu�r 16-�n magyar id� szerint 0 �ra 32 perckor �cs Zolt�n �s Kovalcsikn� B�tori Krisztina els� magyarokk�nt j�rtak a D�li-sarkon.

2011. december 14-�n a 100. �vfordul� alkalm�b�l Jens Stoltenberg norv�g minisztereln�k �s k�s�rete a d�li-sarkon eml�kezett meg az els� sikeres exped�ci�r�l.

�ghajlat

A D�li-sark a d�li f�ltekei t�l folyam�n napf�nyt egy�ltal�n nem kap. Ny�ron a nap folyamatosan a horizont felett van, de csak alacsonyan. A felsz�nt el�r� napsug�rz�s legnagyobb r�sz�t a feh�r h� visszaveri. A nap melegs�g�nek a hi�nya, kombin�lva a magas tengerszint feletti magass�ggal (kb. 3200 m�ter) eredm�nyezi azt, hogy a D�li-sark� a F�ld leghidegebb �ghajlata. A D�li-sarkn�l sokkal alacsonyabb a h�m�rs�klet, mint az �szaki-sarkn�l, els�dlegesen az�rt, mert a D�li-sark nagy magass�gban, a kontinent�lis sz�razf�ld belsej�ben helyezkedik el, m�g az �szaki-sark a tengerszintn�l, az �ce�n k�zep�n (amely �ce�n h�t�rol�k�nt is viselkedik).

A d�li f�lteke nyar�nak k�zep�n (janu�r) a Nap el�ri p�ly�ja legmagasabb pontj�t (kb. 23,5˚), az �tlagos h�m�rs�klet –25˚C k�r�li. Ahogy az �v-hossz�s�g� „nap” a lenyugv�shoz k�zeledik, a h�m�rs�klet szint�n s�llyedni kezd. Napnyugta (m�rcius v�g�n) �s napkelte (szeptember v�g�n) id�szak�ban a h�m�rs�klet –45˚C, t�len a h�m�rs�klet folyamatosan –65˚C marad. Az Amundsen-Scott D�li-sark �llom�son feljegyzett eddigi legmagasabb h�m�rs�klet –14 �C, a legalacsonyabb pedig –83 �C volt. (A F�ld�n nem ez volt a leghidegebb, mert a feljegyzett legalacsonyabb h�m�rs�kletet, –89,6 �C-ot a Vosztok �llom�son, 1983. j�lius 21–�n m�rt�k.)) Az �ves k�z�ph�m�rs�klet –49 �C.[1]

A D�li-sark kl�m�ja sivatagiasan sz�raz, szinte alig kap csapad�kot. Azonban a gyakran igen er�s sz�l h�vihart f�j �s a d�li-sarki �llom�st is lassan betemeti a h�.

Id�z�na

A helyi id�t a F�ld a legt�bb ter�let�n a Nap �gi poz�ci�j�hoz szinkroniz�lj�k. Ez a m�dszer nem m�k�dik a D�li-sarkon ahol egy "nap" egy eg�sz �vig tart. M�s megk�zel�t�sben viszont az �sszes id�z�na fedi a D�li-sark ter�let�t. Nincs k�l�n�sebb ok arra, hogy a D�li-sark ter�let�t valamelyik meghat�rozott id�z�n�hoz sorolj�k, azonban k�nyelmes �s praktikus szempontb�l az Amundsen-Scott D�li-sark Kutat��llom�s az �j-Z�landi helyi id�t tartja, mert az azt ell�t� amerikai l�gi sz�ll�tm�nyok ("Operation Deep Freeze") �j-Z�landr�l indulnak.

Az Amundsen-Scott D�li-sark Kutat��llom�son a Ceremoni�lis D�li-sark ter�let�t f�nyk�pez�si c�lb�l �ll�tott�k fel. Egy oszloptalpb�l �s a rajta �ll� f�m g�mbb�l �ll,[1] melyet k�r�lvesznek az antarktisz egyezm�nyt al��r� orsz�gok z�szl�i. A ter�let csak n�h�ny m�terre van az igazi F�ldrajzi D�li-sark pontj�t�l, melyet csak egy kis t�bla �s egy c�l�p jelez. Mivel a j�gsapka mozg�sban van, (kb. 10 m�ter/�v) a c�l�p�t minden �vben �j�v napj�n �thelyezik.

A k�pen l�that� kupol�t a h�viharok r�szben eltemett�k, ez�rt a kupola bej�rat�t rendszeresen d�zerrel kell megtiszt�tani. A leg�jabb �p�letek oszlopokra �p�ltek, �gy nem kell att�l tartani, hogy a h� felhalmoz�dik az oldaluk ment�n.

A D�li m�gneses sark egy pont a F�ld felsz�n�n, ahol a F�ld m�gneses mez�j�nek er�vonalai f�gg�legesen lefel� ir�nyulnak. A d�li m�gneses sark folyamatosan v�ndorol a F�ld m�gneses mez�j�nek v�ltoz�sa k�vetkezt�ben. Egy 2005-�s sz�m�t�s szerint [1] ez a pont a d. sz. 64.53� k. h. 137.86� koordin�t�kon helyezkedett el az antarktiszi Wilkes-f�ld partj�n�l. T�rt�nelmi okokb�l a m�gnesnek az a v�ge, amelyik a F�ld �szaki-sarka fel� mutat, azt h�vj�k a m�gnes �szaki p�lus�nak, �s az ellenkez� v�g�t pedig a m�gnes d�li p�lus�nak. Mivel a m�gnesek ellent�tes p�lusai vonzz�k egym�st, a F�ld �szaki m�gneses p�lusa teh�t val�j�ban a m�gneses ’’d�li’’ p�lus, �s a F�ld d�li m�gneses p�lusa val�j�ban a m�gneses ’’�szaki’’ p�lus.

1909. janu�r 16-�n, Sir Ernest Shackleton �ltal vezetett exped�ci�b�l h�rom ember (Douglas Mawson, Edgeworth David, �s Alistair Mackay) �ll�totta, hogy megtal�lt�k a D�li-m�gneses p�lust [2], ami abban az id�ben a sz�razf�ld�n volt. Azonban k�ts�gek mer�ltek fel, hogy az � helymeghat�roz�suk helyes volt-e

A F�ld m�gneses tere k�t r�szb�l �ll, a nagyobb r�sz egy centr�lis elhelyez�s� d�nt�tt m�gneses dip�lus ter�vel k�zel�thet�, melynek tengelye a F�ld forg�stengely�vel kb. 11,5� sz�get z�r be. A kisebbik, az �gynevezett non-dip�lus r�sz, melynek intenzit�sa kb. 1/10 r�sze a f� r�sznek ez�rt a f�ld m�gneses ter�nek szerkezete el�g bonyolult, tov�bb� a ’’napsz�l’’ hat�sa el is torz�tja azt. A d�li geom�gneses p�lus az a pont, ahol a centr�lis elhelyez�s� d�nt�tt di�p�lus tengelye metszi a F�ld felsz�n�t a d�li f�lg�mb�n. Egy 2005-�s sz�m�t�s szerint ez a pont a d. sz. 79.74� k. h. 108.22� koordin�t�kon volt [4], k�zel a Vosztok �llom�shoz. Mivel a f�ldm�gneses t�r nem egy egzakt dip�lus, a d�li f�ldm�gneses sark nem esik egybe a d�li m�gneses sarkkal. Tov�bb� a d�li f�ldm�gneses sark v�ndorol ugyanazon okokb�l, ahogyan a d�li m�gneses sark is v�ndorol.

A D�li el�rhetetlens�g p�lusa (Pole of Inaccessibility) az a pont az Antarktisz kontinens belsej�ben, ami a legt�volabb van a D�li-�ce�n partjait�l. A d. sz. 82� 06′ k. h. 54� 58′ koordin�t�kon helyezkedik el, �s 1958. december 14-�n �rte el a 3. Szovjet Antarktisz Exped�ci�, Jevgenyij Tolcikov vezet�s�vel. Azon a ponton fel�ll�tott�k a Poljus Nedosztupnosztyi ideiglenes �llom�st, mely 1958. december 26-�ig meteorol�giai obszervat�riumk�nt m�k�d�tt. A szovjetek ember nagys�g� Lenin szobrot hagytak h�tra. A p�lushoz vezet� �ton pedig egy m�sik �llom�st is fel�ll�tottak, a Szovjeckaj�-t d. sz. 78� 23′ k. h. 87� 32′ mely 1958. febru�r 16. �s 1959. janu�r 3. k�z�tt m�k�d�tt.

A d�li el�rhetetlens�g p�lus sokkal t�volabb van, �s ez�rt nehezebb is megk�zel�teni, mint a F�ldrajzi d�li-sarkot. 2006. december 4-�n indult el a brit-kanadai N2i csapat (Team N2i) az exped�ci�ra, hogy els�k�nt teljes�tse ezt a brav�rt g�pi seg�ts�g n�lk�l. Hagyom�nyos, embervontat�s� sz�nok �s s�rk�nyerny� h�zta s�talpak kombin�ci�j�nak seg�ts�g�vel a csapat 2007. janu�r 19-�n sikeresen befejezte az exped�ci�j�t, el�rte a D�li legel�rhetetlenebb pontot.

{Forr�s}