A D�li-�ce�n a 60. d�li sz�less�gi k�r �s az Antarktisz k�z�tti v�zt�meg neve a modern f�ldrajztudom�nyban, az �t�dik �ce�nk�nt emlegetik.

A magyar nyelvben tradicion�lisan �ce�nnak nevezett h�rom v�zter�let (Atlanti-�ce�n, Indiai-�ce�n, Csendes-�ce�n) mellett a negyedik a Jeges-tenger. A D�li-�ce�n a m�sik n�gyt�l elt�r�en nem kontinensekkel hat�rolt, hanem az Antarktisz k�r�li, k�l�n�ll�an �raml� v�zt�meget jel�lik ezzel a n�vvel.

Az elnevez�s r�g�ta elterjedt volt a haj�sok k�r�ben, hivataloss� 2000-ben Nemzetk�zi Hidrogr�fiai T�rsas�g (IHO) [1] nyilv�n�totta. A hivatalos elk�l�n�t�st az oceanogr�fi�ban, k�l�n�s tekintettel az �raml�sok kutat�s�ban el�rt eredm�nyek tett�k indokoltt�. A kutat�sok szerint az �ramlat vize csak nagyon kism�rt�kben keveredik a m�sik h�rom szomsz�dos �ce�n viz�vel, illetve gy�keresen m�s a meteorol�gi�ja, kl�m�ja �s �l�vil�ga is. Ezt megel�z�en hivatalosan a h�rom �ce�n d�len az Antarktiszig tartott, n�h�ny szervezet, p�ld�ul a National Geographic Society tov�bbra is ezt tartja ir�nyad�nak �s nem tartja �n�ll� �ce�nnak.

A D�li-�ce�nt az Antarktiszi �raml�s alkotja, amely a F�ld�n egyed�l�ll� a maga nem�ben. Az egyetlen, amely mind a 360 hossz�s�gi k�r�n �thalad, k�rben az Antarktisz k�r�l. A hivatalos meghat�roz�s szerint a 60. sz�less�gi k�r �s az Antarktisz k�z�tti v�zgy�r� tartozik ide. Az elnevez�s azonban nem egys�ges, p�ld�ul Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon az IHO �ltal meghat�rozott ter�letet kib�v�tik a kontinens d�li partjaiig, �s m�r r�g�ta ez a n�v szerepel az ottani t�rk�peken is (nem pedig az Indiai-�ce�n).

Az �raml�s �s vele az �ce�n kb. 30 milli� �vvel ezel�tt j�tt l�tre, amikor az Antarktisz �s D�l-Amerika sz�tv�ltak �s l�trej�tt a Drake-szoros. A Coriolis-er� beind�totta az Antarktiszi �raml�st. Az �raml�s legsz�kebb keresztmetszete ma is a Drake-szoros.

Az �ce�n �szaki oldal�nak legpontosabb term�szetes meghat�roz�s�t az alacsony nyom�s� D�li-sarki front (Antarktiszi konvergencia-z�na) jelenti, az �ramlat k�z�pvonal�ban ez a front v�lasztja el egym�st�l a nagyon hideg sarkvid�ki felsz�ni vizeket az �szakibb, melegebb v�zt�l. A front �s az �ramlat k�rbe�r az Antarktisz k�r�l, �j-Z�landt�l d�lre csak a 60. sz�less�gi k�rig tart, de a d�li Atlanti-�ce�non felh�z�dik a 48. sz�less�gi fokig is. Ezen a vonalon a leger�sebbek a folyamatosan f�j� nyugati szelek is. A front �s az �raml�s fontos eleme a F�ld glob�lis l�gk�ri �raml�si rendszer�nek.

A v�z h�m�rs�klete -2 �s 10 �C k�z�tt v�ltozik. Az eg�sz ter�leten k�rben, a 40. sz�less�gi k�rt�l a D�li-sarkk�rig szinte eg�sz �vben er�s ciklon�lis viharok tombolnak, a Coriolis-er� �s a folyamatosan f�j� nyugati sz�l keletre mozgatja �ket. Itt f�jnak a F�ld�n a leger�sebb �s legkitart�bb szelek. A t�li h�napokban (m�just�l szeptemberig) er�sebb a sz�l �s jelent�s a j�gk�pz�d�s, a Csendes-�ce�ni oldalon �ltal�ban a 65., az Atlanti szektorban az 55. sz�less�gi fokig h�z�dik fel a j�g.

A D�li-�ce�n nagyon m�ly, legnagyobb r�sz�n 4 �s 5 ezer m�ter k�z�tti, nagyon kev�s r�szen sek�lyebb. Az antarktiszi kontinent�lis talapzat nagyon keskeny �s ez is m�ly, 400–800 m (az �tlagos 133 m-rel szemben). Az egybef�gg� j�gtakar� m�rciusban a legkisebb, mintegy 2,6 milli� km² amely szeptemberre 18,8 milli� km²-re n�vekszik. Az Antarktiszi �raml�s 21 ezer km hossz�, �r�k�s keletre tart� �tj�n 130 milli� m³ vizet sz�ll�t m�sodpercenk�nt. Ezzel ez a vil�g legnagyobb �ramlata, a v�zmennyis�g sz�zszor t�bb, mint a F�ld �sszes foly�j�nak v�zhozama egy�ttv�ve.

Legm�lyebb pontj�n 7235 m m�ly (a D�li-Sandwich-hasad�kban, S 60.00, W 024)

• Val�sz�n�leg nagy – nem kiz�rt, hogy �ri�si – k�olaj- �s f�ldg�zk�szleteket rejt.
• Mang�n�rc z�rv�nyok, �sv�nyok, homok �s kavicsk�szletek a partok ment�n
• �desv�z a j�ghegyekben
• Jelent�s hal�szati er�forr�sok, tengeri �l�vil�g.
• Nehezen haj�zhat� az er�s szelek �s hatalmas hull�mok miatt, vesz�lyt jelentenek a j�ghegyek �s j�gt�bl�k, illetve az egybef�gg� jegesed�s.
• Tov�bbi kock�zat a kutat�si �s ment�si er�forr�sok hi�nya, illetve t�vols�ga.
• Vesz�lyezteti az �l�vil�got a kiterjedt antarktiszi �zonlyuk
• Az illeg�lis t�lhal�szat t�bb fajt vesz�lyeztet, a ma m�r v�dett pr�mf�k�k ett�l a vesz�lyt�l szerencs�re megmenek�ltek.
• A minden �ce�nra �rv�nyes nemzetk�zi tengeri jogon k�v�l ter�let�re t�bb k�l�n szab�lyoz�s, legfontosabbk�nt az Antarktisz-egyezm�ny is vonatkozik. Tilos a ter�let�n f�k�ra �s b�ln�ra vad�szni.

• Weddell-tenger
• Ross-tenger
• Nagy-Ausztr�liai-�b�l
• Saint Vincent-�b�l
• Spencer-�b�l
• Scotia-tenger
• Amundsen-tenger
• Bellingshausen-tenger
• Davis-tenger
• D'Urville-tenger

{Forr�s}