A Vosztok-t� (oroszul: восток, „kelet”) a legnagyobbika annak az eddig ismert 150 t�nak, amelyek az Antarktisz j�gp�nc�lja alatt tal�lhat�ak. Az �desviz� t� az orosz Vosztok kutat�b�zis k�zel�ben tal�lhat�.

Orosz �s brit kutat�k fedezt�k fel a tavat 1994-ben, de csak 1996-ban siker�lt minden k�ts�get kiz�r�an igazolni a l�tez�s�t radarfelv�telek �s k�l�nb�z� adatok seg�ts�g�vel. T�bbek k�zt az orosz szakemberek szeizmikus hull�mok seg�ts�g�vel v�gezt�k m�r�seiket, de mivel ez a m�lys�gm�r�si m�dszer csak elszigetelt pontokon adott megk�zel�t�leg biztos eredm�nyt, �tfog� k�pet a teljes t�fen�kr�l csak egy �j m�dszerrel siker�lt kapni. L�zeres magass�gm�r� �s j�gbe hatol� radar seg�ts�g�vel m�rt�k meg a t� elhelyezked�s�t, m�reteit.

A Vosztok-t� hozz�vet�leges m�reteinek legteljesebb k�r� felm�r�s�t igencsak megnehez�tette, hogy a tavat 3700 �s 4300 m�ter k�z�tti vastags�g� j�gp�nc�l fedi. A m�r�sek sor�n kider�lt, hogy a Vosztok-t� k�r�lbel�l 5400 k�bkilom�ter vizet tartalmaz. Az eredm�nyek arra utalnak, hogy a t� k�t elk�l�n�l� medenc�b�l �ll, amelynek v�z�sszet�tele, �s egy�b jellemz�i is elt�r�ek lehetnek. Az adatok alapj�n az is felt�telezhet�, hogy a f�k�nt mikrob�kb�l �ll� �l�vil�g is elt�r� a k�t medenc�ben. A t� h�m�rs�klete -3 Celsius-fok, m�r�sek alapj�n bebizonyosodott, hogy foly�kony halmaz�llapot�, k�rd�s az, hogy mik�nt marad foly�kony halmaz�llapot� a j�ggel fedett t� vize a 0 fok alatt. N�h�ny tud�s a geotermikus h�t teszi felel�ss� ez�rt, az �jabb modellez�sek viszont arra utalnak, hogy jelent�s f�t�hat�s n�lk�l is fennmaradhat a foly�kony halmaz�llapot, ha egy eredetileg foly�kony viz� tavon kezdett halmoz�dni a j�g. Mivel a j�g nyom�s alatt tartja a t� viz�t, annak viselked�se elt�r a norm�lis k�r�lm�nyekben tapasztaltakt�l. A Vosztok-tavon a j�g a sz�m�t�sok szerint k�r�lbel�l 5–20 ezer �vvel ezel�tt kezdett el halmoz�dni, �s a kialakult j�gsapka h�stabiliz�l� szigetel�sk�nt is m�k�dik.

Az orosz Vosztok kutat�b�zis szakemberei m�r �vtizedek �ta m�lyf�r�sokat v�geznek a j�gben, �lland�an egyre k�zelebb jutva a t� viz�hez. A kutat�s igen fontos az asztrobiol�gia, az �rkutat�s, valamint a biol�giai �st�rt�net tudom�nya, azaz a paleontol�gia sz�m�ra. A Vosztok-t� ugyanis a nagy val�sz�n�s�ggel a mai ismert felsz�ni mikroorganizmusokn�l j�val kezdetlegesebb, �si mikrob�knak adhat otthont. Tov�bb� egy k�s�bbi exped�ci� sz�m�ra a Jupiter Europ� nev� holdj�ra – melynek �ce�nj�t vastag j�gp�nc�l fedi – fontos inform�ci�k szerezhet�k itt. Mivel a j�g meg�vhatta a k�ls� hat�sokt�l a t� �kosziszt�m�j�t, ez�rt ha a tavat kutatj�k, tulajdonk�ppen az �si F�ldet kutatj�k. Az orosz kutat�k mindeddig folyamatosan k�zel�tett�k a tavat, legut�bb m�r csak kevesebb, mint 200 m�ter v�lasztotta el a furatot a t�t�l. Az egyre m�lyebb f�r�sok sor�n vett j�gmint�k egyre primit�vebb sejteket, mikroorganizmusokat mutatnak. Ma m�r f�lmilli� �ves j�gmint�k is a kutat�k rendelkez�s�re �llnak, s az azokban tal�lt mikrob�k m�r teljesen �jak voltak a szakemberek sz�m�ra, azaz m�ra val�sz�n�leg kihaltak. Az orosz kutat�kat folyamatos nemzetk�zi b�r�lat �ri, mert korszer�tlen, k�rnyezetszennyez� m�dszerekkel f�rnak. Kerozinnal �zemeltetett f�r�ikb�l f�r�s k�zben kifolyik az �zemanyag, a tud�sok �gy v�lik, ha az oroszok lef�rnak a t� felsz�n�ig, beszennyezhetik az �vmilli�k �ta �rintetlen egyedi �kosziszt�m�val rendelkez� t� viz�t.

A NASA t�bbf�le tervet dolgozott ki annak �rdek�ben, hogy lehetne a tavat, �s k�s�bb az Europ�n lev� tengereket �gy vizsg�lni, hogy ott ne s�r�lj�n meg, ne szennyez�dj�n be a mikrovil�g.

{Forr�s}