Az antarktiszi o�zis vagy abl�ci�s t�rs�g Antarktika partvid�ki ter�leteire jellemz�, jeges-havas k�rnyezet�t�l elk�l�n�l�, j�gmentes ter�let. F�ldrajzi-domborzati szempontb�l lehet sziget, f�lsziget, partvid�ki sziklacsoport vagy nunatak (h�- vagy j�gmez�b�l kiemelked� sziklacs�cs). A kifejez�st a sivatagi o�zisok anal�gi�j�ra Alfred Stephenson (1908–1999) angol sarkkutat� meteorol�gus haszn�lta el�sz�r 1936-ban. Az antarktiszi o�zisok kialakul�sa �s az alacsony csapad�kmennyis�g k�z�tt meteorol�giai megfigyel�sek t�kr�ben k�zvetlen kapcsolat nem felt�telezhet�. �lland� j�gmentess�g�ket az alacsony albed� �s a pozit�v sug�rz�si egyenleg hat�s�ra felgyorsul� abl�ci� (a j�g olvad�sa) magyar�zza. Legt�bbj�k egy-egy m�ly gleccserv�lgy �s az �ce�n hat�rolta ter�leten fekszik. A legnagyobb kiterjed�s�ek a Bunger- (950 km²) �s a Vestfold-o�zis (420 km²), tov�bbi nevezetes o�zister�letek a Stillwell- (96 km²), a Schirmacher-o�zis (34 km²), valamint a Victoria-f�ld sziklav�lgyei �s a Mac Robertson-part Amery-o�zisa.

{Forr�s}