A Livingston-sziget (Smolensk) a Nyugat-Antarktiszhoz tartoz� D�li-Shetland-szigetek r�sz�t k�pez� egyik sziget, a Greenwich-sziget �s a H�-sziget k�z�tt. A szigetet 1819 �ta ismerik, �s az ismeretlen eredet� Livingston nevet 1820 �ta nemzetk�zileg elfogadottan haszn�lj�k.

Livingstont a D�li-�ce�n veszi k�r�l, az Antarktiszon fekv� Cape Roquemaurelt�l 110 km-re �szaknyugatra, a d�l-amerikai Horn-fokt�l 830 km-re d�l–d�lkeletre, D�l-Amerika legd�lebbi pontj�t�l, a Diego Ramirez-szigetekt�l 820 km-re d�lkeletre, a Falkland-szigetekt�l 1000 km-re d�lre, a D�li-Georgia-szigett�l 1600 km-re d�lkeletre, a D�li-sarkt�l pedig 3000 km-re van.

A sziget a D�l-Shetland-szigetcsoport r�sze. Ez egy kelet-�szakkelet–nyugat-d�lnyugati ir�nyban 500 km kiterjed�s� szigetl�ncolat. Az Antarktisz-f�lszigett�l a Bransfield-szoros, D�l-Amerik�t�l pedig a Drake-�tj�r� v�lasztja el. A D�l-Shetland-szigetek teljes ter�lete 3687 km², s f�bb szigetei keletr�l nyugatra a Clarence-sziget, az Elef�nt-sziget, a Gy�rgy kir�ly-sziget, a Nelson-sziget, a Robert-sziget, a Greenwich-xziget, a Livingston-sziget, a Csal�d�s-sziget, a H�-sziget, az Alacsony-sziget, a Smith-sziget, valamint sz�mos kisebb szigetecske �s szikla.

Livingstont az �szakabbra fekv� Greenwich-szigett�l a McFarlane-szoros, a nyugat-d�lnyugati H�-szigett�l pedig a Morton-szoros v�lasztja el. A Livingston Barnard-cs�cs�t�l alig 18 km-re d�lkeletre l�v� Csal�d�s-sziget egy vulk�n, melynek kalder�ja a Neptunusz f�jtat�ja n�ven ismert sz�k �tj�r�n kereszt�l k�zel�thet� meg; a kalder�ban tal�lhat� Port Foster v�dett kik�t�je.

A sziget a nyugati Start-cs�cst�l a keleti Reiner-cs�csig 73 km hossz�, sz�less�ge v�ltoz�, a D�li-�b�l �s a H�s-�b�l k�z�tt a sziget �sszesz�k�lt r�sz�n 5 km, m�g a sziget d�li r�sz�n fekv� Botev-cs�cs �s az �szaki Vilmos-cs�cs k�z�tt 34 km. Teljes ter�lete 974 km². A sziget k�r�li v�zben sz�mos szigetecske �s szikla van, jellemz�en a szigett�l �szakra. Ezek k�z�l a nagyobbak a Byers-f�lsziget melletti Rugged-sziget, a Hold-�b�lben l�v� F�lhold-sziget �s a H�s-�b�lben a Pusztul�s-sziget.

Az ut�bbi �vtizedben egyre ink�bb visszah�z�d� j�gszikl�k miatt egyre t�bb a tengepartot kialak�t� kis �b�l, tengerparti r�sz �s cs�cs l�tsz�dik. Elszigetelt foltok kiv�tel�vel az eg�sz felsz�nt j�gp�nc�l bor�tja. N�h�ny helyen gleccserszakad�kokkal van tark�tva, a k�z�ps� �s nyugati ter�letekre a j�gkupol�k �s a fenns�kok jellemz�ek, m�g a keleti, sokkal ink�bb hegyvid�ki Livingstone-on gleccserv�lgyek teszik a t�jat m�g v�ltozatosabb�. A sziget gleccserk�pz�dm�nyein szembe�tl�k a szomsz�dos Csal�d�s-sziget vulk�nj�r�l ide�raml� hamub�l kialakult r�tegek.

{Forr�s}