A Prince Edward-szigetek k�t kis sziget az Indiai-�ce�n d�li r�sz�n. Politikailag D�l-Afrik�hoz tartoznak.

A szigetek nevei: Mariona-sziget (d. sz. 46� 54′ 45″, k. h. 37� 44′ 37″) �s Prince Edward-sziget (d. sz. 46� 38′ 39″, k. h. 37� 56′ 36″).

A szigetcsoport 1770 kilom�terre d�lkeletre fekszik a d�l-afrikai sz�razf�ld�n tal�lhat� Port Elizabetht�l, Afrika �s az Antarktisz k�zt.

A nagyobbik sziget, Marion-sziget mintegy 19 kilom�ter hossz� �s 12 kilom�ter sz�les, ter�lete 290 n�gyzetkilom�ter. Partvonala mintegy 72 kilom�ter, t�bbnyire magas szikl�k. Legmagasabb pontja a Mascarin-cs�cs (kor�bban Swart-cs�cs): 1242 m�ter magass�gba ny�lik. A Boot Rock nev� sziklaszigetecske a sziget �szaki partj�t�l mintegy 150 m�terre tal�lhat�.

A Prince Edward-sziget j�val kisebb, ter�lete csak 45 n�gyzetkilom�ter. Mintegy 19 kilom�terre �szakkeletre fekszik a Maion-szigett�l. Legmagasabb pontja a sziget k�z�ppontj�t�l �szaknyugatra elhelyezked� Von Zinderen Bakker-cs�cs, amely 672 m�ter magas. Az �szaki part ment�n sziklaszigetek vannak: mintegy sz�z m�terre a sziget leg�szakibb pontj�t�l a Ship Rock, a partt�l 500 m�terre pedig a Ross Rock szikl�i.

Mindk�t sziget vulkanikus eredet�. A Marion-sziget egy nagy tenger alatti pajzsvulk�n egyik cs�csa, amely 5000 m�terre emelkedik a tengerfen�k f�l�. A vulk�nt sok�ig kialudtnak gondolt�k, 1980-as kit�r�se azonban bebizony�totta ennek az ellenkez�j�t.

A szigeteket 1664. m�rcius 4-�n fedezte fel a holland Barendt Barentszoon Ham, de mivel rosszul hat�rozta meg a sz�less�gi fokot, �gy a k�s�bbi utaz�k nem tal�lt�k a szigeteket, a felfedez�se is feled�sbe mer�lt. 1772. janu�r 13-�n a francia Marc Mace Marion du Fresne ism�t felfedezte, de a zord id�j�r�s megakad�lyozta, hogy a f�ldj�re l�pjen. Hasonl�an j�rt James Cook is 1776 december�ben.

A sikertelen partrasz�ll�sokat k�vet�en a brit Nares kapit�nynak siker�lt els�k�nt partrasz�llni a szigeteken 1873-ban. A britek 1908-t�l kitermelt�k a guan�-telepeket, majd 1947-ben meteorol�giai kutat��llom�st l�tes�tettek. 1948-ban egy titkos d�l-afrikai exped�ci� vette birtokba a szigeteket, �s kit�zt�k a d�l-afrikai z�szl�t. A szigeteket 1995-ben term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott�k.

{Forr�s}