A Crozet-szigetek (franci�ul �les Crozet) az Indiai-�ce�n d�li medenc�j�nek egyik francia fennhat�s�g al� tartoz�, a Francia d�li �s antarktiszi ter�letek r�sz�t k�pez� szigetcsoportja. T�vols�ga a legk�zelebbi sz�razf�ldekt�l, Madagaszk�rt�l 2400 km, a keletebbre fekv� Kerguelen-szigetekt�l 1280 km. A szigetvil�g az Alfred-Faure nev� kutat��llom�son k�v�l lakatlan.

A szigetvil�got k�t vulkanikus szigetcsoport – 6 nagyobb szigettel, valamint 20 apr� sziklat� �s -szirt alkotja. A szigetek nyugat-keleti kiterjed�se 170 km (�le aux Cochons–�le de l’Est), a k�t csoport legkisebb t�vols�ga 94,5 km (�le des Pingouins–�le de la Possession).

A szigetek k�z�l csak �le de la Possession lakott, ahol 1963 �ta folyamatos az emberi jelenl�t.

Az �ce�ni lemez e r�sz�nek (Crozet-plat�) vizsg�lata alapj�n a szigetek kor�t 50 milli� �vre becs�lik. Bazaltos k�zeteik k�z�l 8,8 milli� �vesek a legfiatalabbak.

A szigetek n�v�nyzete a t�bbi szubantarktikus sz�razulathoz hasonl�an igen gy�r: f�leg f�f�l�k, zuzm�k, moh�k �s alacsony cserj�k alkotj�k.

�llatvil�ga viszont nagyon gazdag, a legismertebb fajok:

• antarktiszi medvef�ka (Arctocephalus gazella)
• leop�rdf�ka (Hydrurga leptonyx)
• d�li elef�ntf�ka (Mirounga leonina)
• kir�lypingvin (Aptenodytes patagonicus)
• d�li �ri�shojsza (Macronectes giganteus)
• albatroszf�l�k (Diomedeidae)
• m�rv�nyos s�g�r (Notothenia rossii)
• chilei tengeri s�g�r (Dissostichus eleginoides)
• k�k b�lna (Balaenoptera musculus)
• nagy �mbr�scet (Physeter macrocephalus)
• csukab�lna (Balaenoptera acutorostrata)
• kardsz�rny� delfin (Orcinus orca)

Az ember csaknem valamennyi felsorolt �llatfajt vesz�lyeztette m�g a k�zelm�ltban is, s�t a f�k�kat a kihal�s sz�l�re sodorta a rabl�vad�szat. A puszt�t�s ellen�re a Crozet-szigeteken tal�lhat� a F�ld legnagyobb kir�lypingvin-kol�ni�ja, az ornitol�gusok 300 ezer p�rra becslik sz�mukat.

A Crozet-szigeteket 1772. janu�r 23-�n pillantotta meg el�sz�r ember. Marc-Joseph Marion du Fresne francia felfedez� �s els� tisztje, Jules Crozet – akir�l k�s�bb elkeresztelt�k az �j sz�razf�ldet – fedezt�k fel �ton �j-Z�land �s Tasmania fel�. A szigetcsoport az�ta francia fennhat�s�g alatt �ll.

A szigetvil�g a d�li f�lteke �lland� �s er�s nyugatias szeleinek �v�ben fekszik, amelyeket vitorl�shaj�k arra haszn�ltak, hogy Ausztr�li�ba, �j-Z�landra vagy innen tov�bb D�l-Amerik�ba �s Afrik�ba eljuthassanak. �gy a 19. sz�zadban sor�n erre j�r� haj�k t�bbs�g�nek a Crozet-szigetek is �tba estek, b�r a viharos, v�ltoz�kony id�j�r�s �s a fejletlen navig�ci� miatt ebben az id�ben m�g csak nagy ritk�n tudt�k �ket megk�zel�teni. A gy�r n�v�nyzet k�vetkezt�ben csup�n a szigeteken �l� �llatok szolg�lhattak �lelemk�nt a haj�t�r�ttek sz�m�ra, a t�l�l�s es�lye teh�t minim�lis volt. A brit haditenger�szet ez�rt k�t-h�rom �vente idek�ldte egy egys�g�t, hogy esetleges szerencs�tlen�l j�rtak vagy nyomaik ut�n kutasson.

Az 1821-ben els�llyedt Princess of Wales brit f�kavad�szhaj� megmaradt leg�nys�ge p�ld�ul k�t �vet s�nyl�d�tt a t�voli helyen. 1875 j�lius�ban ugyanitt szenvedett balesetet a szint�n brit fels�gjel� Strathmore; ekkor 40-en �let�ket vesztett�k, a 49 �letben maradt pedig az �lots des Ap�tres-n h�z�dott meg. Pingvinekkel, albatroszokkal �s f�vekkel t�pl�lkoztak, majd hat h�nappal k�s�bb kimentette �ket egy b�lnavad�szhaj� (Young Phoenix), b�r tov�bbi �t ember m�r nem �lte t�l a viszontags�gokat.

A francia Tamaris leg�nys�ge m�g kev�sb� volt szerencs�s. Az 1887. m�rcius 6-�n megfeneklett haj� utasai az �le aux Cochons-on tudtak partrasz�llni, ahol sz�ks�gsz�ll�st is �sszet�koltak maguknak. Augusztus 4-�n egy viharmad�rral k�s�reltek meg �zenetet k�ldeni, amit v�g�l szeptember 18-�n tal�ltak meg az ausztr�liai Fremantle-ben. Az egyre nehezebb helyzetbe ker�l� haj�t�r�ttek elkesered�s�kben megpr�b�ltak a legk�zelebbi, nagyobb szigetre eljutni, ahova m�r biztosan nem juthattak el. Mire december 2-�n a La Meurthe nev� haj� a helysz�nre �rt, a ment�csapat m�r csak a kapit�ny h�trahagyott level�t tal�lta meg.

Zord felsz�ne ellen�re a 19. sz�zad elej�t�l kezdve itt is megkezd�d�tt az �jonnan megismert szigetekre oly jellemz� rabl�gazd�lkod�s. A gazdag �llatvil�g a hal�szok, valamint a cet- �s f�kavad�szok szem�ben aranyb�ny�nak sz�m�tott. El�sz�r a f�k�k �llom�ny�t tizedelt�k meg, mivel az embert nem ismer� �llatok ellen�ll�s n�lk�l hagyt�k magukat elejteni, �gy 1835-re csaknem teljesen kipusztultak a Crozet-szigetekr�l. Zs�km�ny hi�ny�ban ekkor felhagytak a f�kavad�szattal, ett�l kezdve a b�ln�kra helyez�d�tt a hangs�ly. Ezzel p�rhuzamosan a pingvinek kiirt�sa is folyt, mivel a b�lnavad�szok nem az �rt�kes b�lnazs�rral, hanem a rendelkez�sre �ll� pingvinekkel t�zeltek. A fokozott hal�szat miatt cs�kken� hal�llom�ny pedig a szigetek mad�rvil�g�ra is kedvez�tlen hat�ssal volt.

1893-ban a Crozet-szigetek francia gyarmatk�nt madagaszk�ri ir�ny�t�s al� ker�ltek. 1938 �ta term�szetv�delem alatt �ll, ami visszafogta ugyan a rabl�gazd�lkod�st, de m�g napjainkban is el�fordul, hogy illeg�lis hal�szt�rsas�gok j�rnak erre, hiszen a kontinensekt�l t�vol es� t�rs�g vizeit k�ptelens�g rendszeresen ellen�rizni.

1955-ben hozt�k l�tre a Francia d�li �s antarktiszi ter�leteket (franci�ul Terres australes et antarctiques fran�aises, r�vid�tve TAAF), amelynek r�sze lett a szigetcsoport is.

1964-ben alap�tott�k az els� tudom�nyos c�l� kutat��llom�st Port Alfred, illetve Alfred-Faure n�ven. A „Port”, azaz kik�t� elnevez�s nem tal�l�, mivel haj�k nem tudj�k megk�zel�teni: minden eszk�zt �s nyersanyagot kisebb cs�nakokkal vagy helikopterrel kell a ny�lt v�zen horgonyz� haj�r�l a partra sz�ll�tani. A b�zison postahivatal �s egy k�polna (Sainte-Marie du Vent) is tal�lhat�. Mivel az �llom�s alap�t�sa �ta a Crozet-szigetek �lland�an lakottak, Franciaorsz�g 1978-ban k�l�nleges gazdas�gi z�n�t alak�thatott ki, amelybe a sz�razf�ld 200 tengeri m�rf�ldes k�rzete is belesz�m�t. �gy ma Franciaorsz�g vil�gviszonylatban is az egyik legnagyobb v�zfel�lettel rendelkezhet.

�le de la Possession (eredetileg �le de la Prise de Possession) a Crozet-szigetek legnagyobb tagja. Mintegy 15 kilom�terre nyugatra fekszik a szomsz�dos �le de l’Estt�l, a k�t sz�razf�ldet a Canal des Orques v�lasztja el. A 150 km² ter�let� sziget kelet-nyugati kiterjed�se 19 km, �szak-d�li �tm�r�je 14 km. Pic du Mascarin nev� r�tegvulk�nja (934 m) a szigetvil�g m�sodik legmagasabb cs�csa.
A szigetet – a t�bbivel egy�tt – 1772. janu�r 24-�n fedezte fel Marion du Fresne, �s m�g aznap partrasz�llt, hogy birtokba vegye a f�lddarabot a francia �llam nev�ben. A 19. sz�zad sor�n f�leg f�ka-, majd cetvad�szok l�togatt�k. Az 1960-as �vekben a keleti parton l�v� Baie du Marin �bl�ben alap�tott�k az Alfred-Faure kutat��llom�st, amelynek t�len 15, a ny�ri h�napokban mintegy 60 lak�ja van

�le de l’Est (magyarul „Keleti-sziget”) – eredetileg �le Aride – a legkeletibb fekv�s� �s 130 km²-es ter�let�vel a m�sodik legnagyobb sziget. A Crozet-szigetek legmagasabb pontja, a felfedez� tisztelet�re elnevezett, 1050 m�teres Mont Marion-Dufresne itt emelkedik. R�gebben gyakran kerest�k fel b�lnavad�szok, ma azonban lakatlan.

�le aux Cochons A szigetcsoport legnyugatibb �s harmadik legnagyobb tagj�nak neve magyarul „Diszn�k szigete”. A nagyj�b�l k�r alak� sziget �tm�r�je 9 km, ter�lete 67 km². T�jk�p�t a 770 m magas Mont Richard-Foy t�zh�ny� uralja. A Crozet-szigetek nyugati csoportj�hoz tartoz� szomsz�dai k�z�l az �lots des Ap�tres 15 km-re �szakkeletre, �le des Pingouins 30 km-re d�lnyugatra fekszik, m�g �le de la Possession 120 km t�vols�gra van.
Nev�t onnan kapta, hogy az 1820-as �vekben amerikai f�kavad�szok diszn�kat telep�tettek be, a szigetet m�r �k is Hog Islandk�nt eml�tett�k. A j�vev�nyek komoly k�rokat okoztak az �shonos �l�vil�gban, a k�vetkez� �vtizedek sor�n azonban kihaltak. A szerencs�tlen�l j�rt francia Tamaris t�l�l�i ezen a szigeten t�lt�ttek t�bb mint f�l �vet, majd elkesered�s�kben val�sz�n�leg tutajon a ny�lt tengerre sz�lltak, de bizonyosan nem jutottak messzire.

�le des Pingouins A „Pingvinek szigete” kiss� t�volabb fekszik a t�bbi szigett�l; a 30 kilom�terre �szakra l�v� �le aux Cochons-t�l a Chenal du Sud v�lasztja el. A 4 km hossz� �s 2 km sz�les sz�razf�ld ter�lete mind�ssze 3 km². Legnagyobb magass�g�t a 340 m�teres Mont des Manchots-ban �ri el. A sziget el�tti vizekb�l kisebb sziklaszirtek emelkednek: �szaknyugatra a Rocher de l'Arche, d�lre az �le Riou.

Az �lots des Ap�tres (magyarul „Apostol-szigetek”) k�l�n szigetcsoportot alkotnak �le aux Cochons-t�l 15 kilom�terre, �szakra. �sszter�let�k mind�ssze 2 km²; k�t kisebb, lakatlan szigetb�l (Grande �le �s Petite �le) �s sz�mtalan apr�, szigetnek nem nevezhet� szikl�b�l �llnak. Az �ce�nb�l meredek falakkal kiemelked� szirtek kis alapter�let�k ellen�re 15–122 m�ter magasak is lehetnek, m�g Grande �le a 289 m�tert (Mont Pierre) is el�ri.

Az egyes szigetecsk�k �s szirtek �szak-d�li ir�nyban haladva a k�vetkez�k: