A Kerguelen-szigetek (ejtsd: kergelen, IPA: kɛʁɡelɛn) az Indiai-�ce�n d�li medenc�j�nek egyik francia fennhat�s�g al� tartoz� szigetcsoportja, a Francia d�li �s antarktiszi ter�letek r�sze. T�vols�ga a legk�zelebbi sz�razf�ldekt�l, a Heard-szigett�l �s a McDonald-szigetekt�l 435 km, a Crozet-szigetekt�l 1280 km. A szigetvil�g a Port-aux-Fran�ais kutat��llom�son k�v�l lakatlan.

A szigetcsoport a d�li sz�less�g 49., a keleti hossz�s�g 70. fok�n�l, Ausztr�li�t�l mintegy 4000, a d�l-afrikai partokt�l 3800, az Antarktiszt�l pedig 2000 kilom�terre tal�lhat�.

A Kerguelen-szigetek – a t�bbi szubantarktikus sz�razf�ldh�z hasonl�an – a F�ld legf�lrees�bb pontjai k�z� tartoznak: mivel m�g nem k�sz�lt nagyobb rep�l�g�pek landol�s�ra alkalmas kifut�p�lya, csak tengerr�l �rhet�k el, a f�sziget nagy r�sze pedig a zord terepviszonyok miatt csak helikopterrel k�zel�thet� meg. Novembert�l m�rciusig rendszeresen k�zlekedik R�union sziget�r�l az 1995-ben �p�tett „Marion-Dufresne II” nev� kutat�- �s teherhaj�, amely a Crozet-szigeteket, a Szent P�l- �s az Amszterdam-szigetet is felf�zi �tvonal�ra; a francia Paul-�mile Victor Sarkkutat� Int�zet (Institut Polaire Fran�ais Paul-�mile Victor) 120,5 m�ter hossz� �ce�nj�r�j�n �tlagosan 8–10 napig tart az �t.

A vulkanikus eredet� Kerguelen-szigetek 40 milli� �vvel ezel�tt keletkeztek, �gy ez a F�ld egyik legid�sebb szigetcsoportja, amit a f�ldk�penyben – annak als� hat�rfel�let�r�l – felfel� mozg�, a k�rnyezet�n�l melegebb k�zetolvad�k, az �n. k�penydiap�r (k�penyoszlop, k�penycs�va) hozott l�tre. Ennek anyaga forr�pont jelleg� vulk�nokb�l t�r a felsz�nre. E szigetek a vulk�ni tev�kenys�g eredm�nyek�nt kialakult, 3700 m�terrel az �ce�nfen�k f�l� emelked� Kerguelen-plat�, illetve a nagyobb Gaussberg-Kerguelen-h�ts�g legmagasabb r�szei. A hatalmas, csaknem szubkontinens m�ret� tenger alatti plat� csup�n itt, valamint a Heard-szigetn�l �s a McDonald-szigetekn�l bukkan a felsz�nre. A szigetek felsz�n�t folyamatosan alak�t� vulkanizmus a negyedid�szak elej�re befejez�d�tt. Az eljegesed�sek k�z�tti enyh�bb �ghajlat� id�szakokban (interglaci�lisok) vastagabb n�v�nyzet, ak�r erd�k is kifejl�dhettek. Ezt t�masztj�k al� a Kerguelenen tal�lt k�sz�nleletek �s f�ssz�r� n�v�nyek fossz�li�i.

A Kerguelen-szigetek vulkanikus eredete miatt felsz�n�k 85%-�t bazalt bor�tja; ennek vastags�ga t�bb helyen az 1000 m�tert is el�ri. A bazalttakar�ba m�ly szakad�kv�lgyeket, �les szirteket v�jt a sz�l �s a v�z; jellegzetes formai elemek a t�blahegyek �s a sziklat�k is. A f�sziget d�lnyugati r�sze, a Rallier du Baty-f�lsziget egy felsz�nre ker�lt, szienitb�l �ll� intr�zi� (m�lys�gi magm�s k�zettest).

A szigetcsoport teljes ter�lete 7215 km², ebb�l a f�sziget 6675 km². A szigetek leg�szakibb pontja (�lot du Rendez-vous) 174 kilom�terre fekszik a d�li v�gpontt�l (�le de Boynes), nyugat-keleti kiterjed�s�k 158 kilom�ter (�les de la Fortune–Ratmanoff-fok). A felsz�n �tlagos tengerszint feletti magass�ga 300 m, a szigetek k�p�t azonban a 400–600 m magas bazalt t�blahegyek �s a k�z�j�k m�ly�l�, a sz�razf�ldbe hosszan beny�l� fjordok, folytat�sukban pedig a r�szben ma is eljegesedett, U keresztmetszet�, tipikus gleccserv�lgyek hat�rozz�k meg. A f�sziget felsz�n�t vulk�ni hegycs�csok is tagolj�k: legmagasabb k�z�tt�k a Gallieni-f�lszigeten emelked� Mont Ross (Grand Ross: 1850 m, Petit Ross: 1721 m), amit el�sz�r csak 1975-ben m�sztak meg.[1]

A Kerguelen-szigetek egykor teljes j�gtakar�j�b�l napjainkra csak a nagyobb kiemelked�sek j�gsapk�i maradtak meg. A Kerguelen-sziget nyugati r�sz�n, a sziget ter�let�nek 7,5%-�t fed�, 500 km²-es Cook-gleccserb�l (Calotte Glaciaire Cook) sz�mtalan kisebb j�g�r ereszkedik le a k�rnyez� v�lgyekbe; k�z�l�k n�h�ny a tengert is el�ri. A Mont Ross t�mbj�t �s a Rallier du Baty-f�lsziget egy r�sz�t is j�gsapka bor�tja.

A W�rm-glaci�lis �ta visszah�z�dott gleccserek hely�n ma hossz�k�s, j�g v�jta tavak sorakoznak: a leghosszabbak a Lac d’Entr’Aigues (9 km²), a Lac Bontemps (7 km²), a Lac Hermance (6 km²). A legnagyobb fel�let� t� azonban a nem gleccser v�jta, hanem az �ce�nt�l turz�ssal elz�rt Lac Marville (25 km²) a Courbet-f�lsziget �szakkeleti sark�ban. A sziget s�kabb (a t�rk�pen z�lddel jel�lt) r�szein az egykori j�gtakar� jellegzetes olvad�kv�z-s�ks�gokat hagyott h�tra; ezeket szesz�lyesen el�gaz� patakmedrek tagolj�k.

Az �sszesen 400 sziget k�z�l a m�sodik legnagyobbat, Foch-szigetet (�le Foch) a f�sziget (Grande Terre) k�r�l�leli. Partvonalaik rendk�v�l tagoltak, szikl�sak; a part menti sziklafalak �tlagosan 200 m�ter magasak, de a Jeanne d’Arc-f�lsziget d�li szeg�ly�n helyenk�nt k�zvetlen�l 800 m�ter magasra emelkednek a tengerszintr�l (Cap des Aiguilles, Cap du Challenger).

F�lszigetek

1	Courbet-f�lsziget	2	Rallier du Baty-f�lsziget
3	Gallieni-f�lsziget	4	Loranchet-f�lsziget
5	Jeanne d'Arc-f�lsziget	6	Ronarc'h-f�lsziget
7	Soci�t� de G�ographie-f�lsziget	8	Joffre-f�lsziget
9	Prince de Galles-f�lsziget	10	Gauss-f�lsziget
11	Bouquet de la Grye-f�lsziget	12	Entrecasteaux-f�lsziget
13	Bougainville-f�lsziget	14	Hoche-f�lsziget

Szigetek

1	Foch-sziget	2	Saint-Lanne Gramont-sziget
3	Port-sziget	4	Ouest-sziget
5	Longue-sziget	6	Howe-sziget
7	Mac Murdo-sziget	8	Australia-sziget
9	Nuageuses-sziget (Croÿ-sziget, Roland-sziget)	10	Leygues-sziget (Castries-sziget, Dauphine-sziget)
11	Prince de Monaco-sziget	12	Violette-sziget
13	Haute-sziget	14	Gaby-sziget
15	Altazin-sziget

Kerguelen-sziget (Grande Terre) A legnagyobb sziget ter�lete 6675 km² (a szigetvil�g �sszter�let�nek 92,5%-a), ami a valamivel nagyobb Sjælland (7031 km²) m�ret�vel vethet� �ssze. Nyugat-keleti kiterjed�se 134 kilom�ter, �szak-d�li ir�nyban 120 km.

Partvonala rendk�v�l tagolt, m�lyen a sziget belsej�be fut� �bl�k (fjordok) �s a k�z�tt�k emelked�, vad domborzat�, a k�zponti r�szekkel gyakran csak igen keskeny f�ldhidakkal �sszek�t�tt f�lszigetek (p�ninsule) �s f�ldnyelvek (presqu'�le) alak�tj�k. A szabdalt formakincs miatt Grande Terre egyetlen pontja sincs a tengert�l 21 kilom�tern�l nagyobb t�vols�gra.
Courbet-f�lsziget [szerkeszt�s]

A Courbet-f�lsziget a legnagyobb ter�let� �s legv�ltozatosabb felsz�n� a Kerguelen-sziget f�ldnyelvei k�z�l. Nev�t Am�d�e-Anatole Courbet (1828–1885) francia admir�lisr�l kapta. Nyugati fel�n 979 m�terig (Mont Crozier) emelked� hegyvid�k tal�lhat�, amelynek vonulatai k�z� m�ly v�lgyek (Val Studer, Val de l’Ouest) �kel�dnek. A f�lsziget s�k keleti r�sz�nek �tlagmagass�ga viszont alig nagyobb a tengerszintn�l, partjait homok- �s kavicsf�venyek szeg�lyezik. A keleti partvid�ken fekv� Marville-t� a sziget legnagyobb v�zfel�lete, k�rny�k�n m�g sz�mtalan apr� v�zt�k�r csillog.

Az 54 kilom�ter �tm�r�j� f�lszigetet �szakr�l a B�lnavad�sz-�b�l (Golfe des Baleiniers), d�lr�l a mintegy 50 kisebb-nagyobb szigettel (pl. �le Australia, �le Haute) tark�tott Morbihan-�b�l hat�rolja. A Morbihan-�b�l sz�lv�dett helyzete miatt a szigetvil�g t�bbi r�sz�hez k�pest enyh�bb �ghajlat�, �s egy 8 km sz�les csatorna (Passe Royale) k�ti �ssze az Indiai-�ce�nnal, amelyen kereszt�l biztons�gosan k�zel�thetik meg az �ce�nj�r� haj�k.

Az �b�l viszonylag kedvez� fekv�se miatt 1949-ben itt hozt�k l�tre az az�ta is folyamatosan m�k�d� francia kutat��llom�st, Port-aux-Fran�ais-t. 1976-ban b�v�tett�k a tudom�nyos c�lokat szolg�l� �p�letegy�ttest, amelyben m�g templomot (Notre-Dame des Vents) �s k�rh�zat is kialak�tottak az �ppen itt tart�zkod�k sz�m�ra. Az eg�sz �vben itt �l� �s dolgoz� n�pess�g 60 f�, ugyanakkor a ny�ri id�szakban (december-m�rcius) ez a sz�m �ltal�ban megdupl�z�dik. Az �llom�s ter�let�n �s k�rny�k�n l�v� n�h�ny makad�m�ton k�v�l a szigeten m�s �ttest nincsen.

Jeanne d’Arc-f�lsziget A Morbihan-�bl�t d�lr�l v�delmez� Jeanne d’Arc-f�lszigetet[2] mind�ssze egy 500 m keskeny f�ldh�d k�ti �ssze a Grande Terre f� t�mbj�vel. Felsz�ne tagoltabb a Courbet-f�lsziget�n�l: meredeken emelked�, t�bbnyire plat�szer�en lapos tetej� magaslatok �s a k�z�tt�k h�z�d� keskeny, vizeny�s talp� v�lgyek jellemzik. K�l�n�sen zord a f�lsziget d�li fel�nek domborzata, ahol t�bb sz�z m�teres sziklafalakkal t�r le a Challenger-fokban (Cap du Challenger), a f�sziget legd�libb pontj�ban v�gz�d�, sziklat�kkel szabdalt gerinc. E vonulat legmagasabb pontjai a Mont Tizard (844 m) �s a Mont Evans (718 m). Nyugatr�l a Swains-�b�l (Baie des Swains) hat�rolja a f�lszigetet, itt k�t nagyobb sziget is tal�lhat� (�le Altazin, �le Gaby).

1908-ban, a f�lsziget �szaknyugati cs�csk�ben norv�g cetvad�szok feldolgoz�t l�tes�tettek Port-Jeanne d’Arc n�ven. A napjainkban romos telep n�gy b�dogtet�s fah�zb�l �s egy ist�ll�b�l �ll, mellett�k f�z��st�k �s m�s seg�deszk�z�k l�that�k. Az egyik �p�letet 1977-ben fel�j�tott�k.

Ronarc’h-f�lsziget  Ez a f�lsziget is csup�n egy igen keskeny f�lddarabon – a Halage des Naufrag�s-n – kereszt�l kapcsol�dik a Jeanne d’Arc-f�lszigethez �s �gy a sziget t�bbi r�sz�hez. Nev�t Pierre Alexis Ronarc'h (1865-1940) francia admir�lis eml�k�re kapta. Hegyvonulatai a k�z�ps� r�szeken emelkednek (Mont Wyville Thomson, 937 m; Mont Rouge, 529 m), ahol a domborzat reliefenergi�ja nagy, a partmenti r�szek azonban kev�sb� meredekek. Leg�rdekesebb formaeleme a 744 m magas, k�p alak�, Le Pouce („h�velykujj”) elnevez�s� vulk�nroncs. A f�lsziget �szaki partj�n tal�lhat� Port-Douzième f�ldm�gness�g-kutat� �llom�s�nak mag�nyos �p�lete.

Gallieni-f�lsziget  A Grande Terre d�li fel�hez kapcsol�d� Gallieni-f�lsziget 34 km hosszan h�z�dik az Audierne-�b�l (Baie d’Audierne) �s a Swains-�b�l k�z�tt. A t�jegys�g �szaki perem�n tal�lhat� a Lac d’Entr’Aigues nev� t�, Kerguelen m�sodik legnagyobb v�zfel�lete. A f�lszigetet a Gallieni-massz�vum kett�s cs�csa (Mont Ross, 1850 m; egyben a sziget legmagasabb pontja) �s k�t tov�bbi jellegzetes hegyorom (D�me du Père Gaspard, 1063 m; Pyramide Noire, 996 m) uralja. Sz�mtalan impoz�ns bazaltforma l�that�, k�z�l�k is kiemelkedik sz�ps�g�vel a Gallieni-f�lsziget nyugati partj�n, a Larose-�b�lben �ll�, 235 m magas Doigt de Sainte-Anne („Szent Anna ujja”), amelynek t�v�n�l a szigetvil�g egyik igen n�pes kir�lypingvin-kol�ni�ja �l.

Rallier du Baty-f�lsziget A Cook-gleccsert�l d�lnyugatra csatlakozik a szigethez a Rallier du Baty-f�lsziget.[4] Nyugatr�l a t�gas Bretonne-�b�l (Baie Bretonne), a keleti oldalon a sz�mos keskeny fjorddal tagolt Audierne-�b�l hat�rolja. A f�lsziget nyugati fel�t a j�gsapk�t visel� Mont Henri 1262 m�teres t�mbje uralja, m�g keleten nyugalmasabb a t�jk�p. Itt sz�les, v�zfoly�sok medreivel tark�tott, a gleccserek visszah�z�d�sakor kialakult, mor�n�k anyag�val felt�lt�tt s�ks�gok l�that�k (pl. Vall�e des Sables), amelyekb�l csak n�hol emelkednek ki 600–800 m magas hegyek.

Loranchet-f�lsziget A nehezen megk�zel�thet�, Grande Terre leg�szakibb r�sz�t alkot� Loranchet-f�lszigetet is a sz�razf�ldbe m�lyen beny�l�, el�gaz� �bl�k h�l�zz�k be. K�z�l�k is kiemelkedik m�ret�vel a 21 kilom�teres Recques-�b�l (Baie de Recques). Keleten csak egy keskeny csatorna v�lasztja el az 54 kilom�ter hossz� f�lszigetet a Saint-Lanne Gramont-szigett�l �s a Soci�t� de G�ographie-f�ldnyelvt�l. �szaknyugatra, a J. B. Charcot-csatorn�n t�l, a Nuageuses-szigetek (�les Nuageuses) kis csoportja dacol az �lland�an er�s nyugatias sz�llel.

A f�lsziget �szaki v�gz�d�s�n�l, a Baie de l’Oiseau tenger�bl�ben tal�lhat� egykori f�ldm�gness�g-kutat� �llom�sn�l – Port Christmasn�l – horgonyzott haj�j�val James Cook 1776 kar�csony�n. Az apr� �b�l d�lkeleti sark�ban �llt valaha a sziget h�res sziklaalakulata, a Kerguelen-bolt�v, amely napjainkra beomlott, b�r m�g maradv�nyai is eml�kezetes l�tv�nyt ny�jtanak.

Soci�t� de G�ographie-f�lsziget A Loranchet-f�lsziget �s a Foch-sziget �ltal k�zrefogott csaknem k�r alak�, 14�11 kilom�ter kiterjed�s� f�lszigetet az 1821-ben alap�tott Francia F�ldrajzi T�rsulat tisztelet�re keresztelt�k el. A k�rnyez� ter�letekn�l kiss� magasabbra, 1081 m�terig (Mont Richards) emelked� t�jait j�gsapka fedi.

Joffre-f�lsziget A Foch- �s Port-sziget k�z�tt, a Baleiniers-�b�lben, legyez�szer�en elter�l� f�lddarabra fokozottan jellemz� a szabdalt partvonal, amely el�tt sz�mtalan kisebb sziget, sziklaszirt emelkedik. A Joffre-f�lsziget[6] legmagasabb pontja a Mont Dr. R�camier (451 m).

Bouquet de la Grye-f�lsziget

A Cook-gleccser �s a Courbet-f�lsziget k�z�tt elny�l� kis Bouquet de la Grye-f�lsziget] �s Grande Terre z�rja k�zre Kerguelen harmadik legnagyobb �desviz�t, a Lac Bontemps-t. A 19 kilom�ter hossz� f�ldnyelv keleti v�g�n�l l�that�k az egykori juhtelep, Port Couvreux romjai, ahol 1912 �s 1931 k�z�tt folyt �llatteny�szt�s.

Tov�bbi szigetek

Foch-sziget  a Kerguelen-szigetek m�sodik legnagyobb tagja: ter�lete 206,2 km², �szak-d�li kiterjed�se 28 kilom�ter. A f�szigett�l keskeny tengercsatorna v�lasztja el, nyugatr�l a Saint-Lanne Gramont-sziget, keletr�l a Howe-sziget fekszik a k�zel�ben. A sz�razulat bels� t�jain �s �szakkeleti fel�ben 400–600 m magas hegyvonulatok emelkednek, amelyek a 687 m�teres Pyramide Mexicaine nev� cs�csban �rik el tet�pontjukat.

A szigetnek k�l�nleges �kol�giai jelent�s�ge van, mivel a Kerguelen-szigettel ellent�tben itt soha nem telep�lt meg az ember, �gy megmaradhatott az eredeti, m�ig csaknem �rintetlen �kosziszt�ma. Nincsenek az ember �ltal behurcolt gerincesek sem (macsk�k, ny�l- �s eg�rf�l�k), amelyek a term�szetes n�v�nyzetet vagy a mad�rvil�got k�ros�thatt�k volna. Ennek az �llapotnak a meg�rz�se �rdek�ben a szigetre l�togat�k sz�m�t is korl�tozz�k.

Saint-Lanne Gramont-sziget 45,8 km²-es ter�let�vel �s 480 m�tert el�r� hegyvonulat�val a Saint-Lanne Gramont-sziget[9] a harmadik legnagyobb; keleti szomsz�dja a Foch-sziget, nyugatra a Loranchet-f�lsziget partjai h�z�dnak. A sziget legnagyobb kiterjed�se 16 km.

A Kerguelen-szigeteken hideg �s rendk�v�l szeles �ce�ni �ghajlat uralkodik. A legenyh�bb h�nap (febru�r) sok�vi �tlagh�m�rs�klete 7,5 �C, m�g j�liusban �s augusztusban ugyanez az �rt�k 2,0 �C. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet 4,5 �C k�r�l van, ugyanakkor ny�ron is csak n�ha haladja meg a 10 �C-ot, t�len pedig ritk�n s�llyed a −10 �C al�. A szigetvil�g k�r�li tenger gyakran h�borog, mert fekv�se folyt�n az Indiai-�ce�n d�li r�sz�n, az „�v�lt� negyvenesek” („Roaring Forties”) �v�ben csaknem �lland�an er�sen vagy viharosan f�j� nyugati szelek �tj�ba esik. A nyugatias �raml�ssal �rkez� l�gt�megekb�l �ves �tlagban 708 mm csapad�k hull, ami abszol�t �rt�kben nem sok, a viszonylag gyenge p�rolg�st is figyelembe v�ve azonban nedves �ghajlatot jelent.

A kergueleni id�j�r�s legmeghat�roz�bb eleme az �lland� sz�l, amely nem ritk�n 200 km/h feletti sebess�ggel is f�j. Az �tlagos sz�lsebess�g 35 km/h, az �v 150 napj�n viharos, 41 napj�n ork�nerej� sz�l is fell�phet. B�r az el�bbiekben felsorolt �rt�kek extr�m kl�m�ra utalnak, a szigetek mai �ghajlata j�csk�n elt�r a 18. sz�zadi felfedez�sek idej�n tapasztaltt�l. Napjainkban m�r csak igen ritk�n figyelnek meg j�ghegyeket a partok k�zel�ben, �s az ut�bbi harminc �vben a j�gsapk�k, gleccserek is fogy�snak indultak. Emiatt az 1960-as �vekben m�g megk�zel�thetetlen magaslatok, hegynyergek ma m�r k�nnyen j�rhat�k.

A szigeteken csak meglehet�sen gy�r tundran�v�nyzet fejl�d�tt ki. A kedvez�tlen �ghajlat – k�l�n�sen a viharos sz�lviszonyok – miatt nem tudtak fatermet� n�v�nyek megtelepedni. A partvid�keken, 50 m�teres tengerszint feletti magass�gig f�k�nt p�zsitf�vek tal�lhat�k; a magasabban fekv� t�jak sziklafelsz�neit moha- �s zuzm�fajok bor�tj�k. Kerguelen fl�r�j�nak leggyakoribb elemei a zuzm�k, amelyeknek 150 faj�t azonos�tott�k, ebb�l mintegy 60 endemikus. S�k terepen vagy v�zfoly�sok k�zel�ben – ahol a talaj nyirkos, ingov�nyos – t�zegmoh�k gyakran t�megesen bor�tanak be �sszef�gg� fel�leteket, n�ha azonban meredekebb domboldalakra is felkapaszkodnak. Az ilyen ter�leteket jobb elker�lni, mert a mohap�rna alatt rejt�z� t�cs�kban der�kig els�llyedhetnek az �vatlanok.

Igen elterjedt n�v�nynemzets�gek Kerguelenen a t�sk�sdi�cska (Acaena) �s az erny�sp�rna (Azorella). Az Azorella selago nev� fajnak ak�r m�teres vastags�g� p�rnaszer� p�ld�nyai is lehetnek, amelyekb�l nagy ter�let�, �sszef�gg� n�v�nyzet is kialakul. Az ilyen laza �s cs�sz�s felsz�nen az ember sz�m�ra rendk�v�l neh�z az el�rejut�s, a tengeri madaraknak azonban eszm�nyi f�szkel�helyet biztos�t a zegzugos k�rnyezet. Hasonl� aljzatot alkot a szigetvil�gban endemikus, szegf�vir�g�ak k�z� sorolt Lyallia kerguelensis (Montiaceae) n�v�ny is.

Jellegzetes �shonos n�v�ny a mind�ssze n�h�ny szubantarktikus szigeten �l�, a keresztesvir�g�ak (Brassicaceae) k�z� tartoz� kergueleni k�poszta (Pringlea antiscorbutica), amelynek tudom�nyos neve egykori felhaszn�l�s�ra utal. R�gen skorbut ellen fogyasztotta az erre vet�d� haj�k leg�nys�ge, mivel nagyon nagy a C-vitamintartalma. A sz�razf�ldi eml�s�k behurcol�sa azonban komoly k�vetkezm�nyekkel j�rt: az eg�r- �s ny�lf�l�k megtizedelt�k a n�v�nyfaj popul�ci�j�t, amely az�ta sem tudott regener�l�dni. Hasonl� puszt�t�st v�geztek a zuzm��llom�nyban a betelep�tett r�nszarvasok.

A gyeng�n fejlett sz�razf�ldi fl�r�hoz k�pest a Kerguelen-szigetek k�r�li �ce�n n�v�nyzete gazdagnak mondhat�. Elemei k�z�l eml�t�sre m�lt� a Macrocystis pyrifera nev� hatalmasra n�v� barnamoszat, valamint a Durvillea antarctica, amely �thatolhatatlan algasz�nyegeket alkot a szikl�s partok ment�n.

Az ember m�r az els� kergueleni felfedez�utak idej�t�l kezdve komoly hat�ssal volt a szigetvil�g t�r�keny �kosziszt�m�j�ra. A k�m�letlen, a szigetek �llatvil�g�t kizs�km�nyol�, folyamatos termel�sn�veked�st c�lz� rabl�gazd�lkod�ssal majdnem teljesen kiirtott�k a f�ka- �s pingvin�llom�nyt. Csup�n a 20. sz�zadban siker�lt korl�tozni a vad�szatot: az �letbe l�ptetett szigor� int�zked�seknek k�sz�nhet�en lassan helyre�llt a f�ka- �s pingvinpopul�ci�.

A Kerguelen-szigeteknek igen gazdag �s soksz�n� mad�rvil�ga van. Becsl�sek szerint 10–20 milli� p�ld�nyr�l lehet sz�, amelyek 18%-a pingvinf�le, de nagyon sok viharmad�rf�l�k, albatroszf�l�k, halfarkasf�l�k �s k�r�katonaf�l�k (pl. a varacskos k�r�katona (Phalacrocorax verrucosus)) k�z� tartoz� faj is f�szkel itt.

A laposabb partszakaszokon – �gy a Larose-�b�lben vagy a Courbet-f�lsziget Ratmanoff-fok�n�l – hatalmas kir�lypingvin-kol�ni�k �lnek. A szikl�sabb r�szek jellegzetes fajai a b�bit�s pingvin (Eudyptes chrysolophus) �s az aranytoll� pingvin (Eudyptes chrysocome). A sz�mtalan r�pk�pes mad�rfaj k�z�l kiemelend� a szigetvil�g valamennyi tagj�n �shonos kerguelen-szigeteki ny�lfark�r�ce (Anas eatoni).

Az eml�s�k legimpoz�nsabb helyi k�pvisel�i a f�kaf�l�k. A d�li elef�ntf�k�k (Mirounga leonina) a ny�ri id�szakban �vr�l �vre a sziget partjain�l gy�lnek szaporodni, aminek sor�n a h�mek kegyetlen harcokat v�vnak a n�st�nyek birtokl�s��rt. Gyakori tengeri faj m�g a leop�rdf�ka (Hydrurga leptonyx), de a k�zeli vizekben sok k�z�ns�ges bar�zd�sb�lna, nagy �mbr�scet �s kardsz�rny� delfin �l.

Az alacsonyabb rend� �llatok k�z�l a sz�mos r�pk�ptelen[10] l�gy- �s lepkefaj eml�thet�; sz�rnyaik elcs�kev�nyesed�se a szeles �ghajlatra vezethet� vissza.

A szigetek felfedez�s�t k�vet�en t�bb, nem �shonos �llatfajt is betelep�tett az ember. A 19. sz�zadban cetvad�szok hozt�k magukkal h�zi�llataikat: nyulak, macsk�k ker�ltek ekkor a szigetre. Az 1950-es �vekt�l a juhteny�szt�s is megindult, k�s�bb Lappf�ldr�l hoztak r�nszarvasokat. A macskapopul�ci� l�tsz�ma id�k�zben 15 ezerre n�tt a becsl�sek alapj�n, �gy komoly vesz�lyt jelentenek a madarakra.

• 18. sz�zad

Yves Joseph de Kerguelen de Tr�marec
A Kerguelen-szigeteket nagy val�sz�n�s�ggel Yves Joseph de Kerguelen de Tr�marec (1734–1797) francia ellentengernagy �s haj�j�nak leg�nys�ge pillantotta meg el�sz�r 1772. febru�r 12-�n. A tenger�sz �tja a m�sodik nagyobb francia exped�ci� volt az Indiai-�ce�n d�li r�sz�n ebben az id�ben: 1772. janu�r 25-�n a k�zeli Crozet-szigetekn�l vetette partra a vihar Marc-Joseph Marion du Fresne (1724–1772) felfedez� egys�g�t.[11]

XV. Lajos francia kir�ly az ismeretlen d�li kontinens megkeres�s�vel �s felt�telezett lak�inak megismer�s�vel b�zta meg de Kerguelent. De Kerguelen �le-de-France sziget�n – a mai Mauritiuson – kezdte felfedez��tj�t, ahonnan a Fortune �s Gros Ventre elnevez�s� vitorl�sokkal 1772. janu�r 16-�n indult tov�bb. A f�sziget nyugati partjain�l azonban lehetetlen v�llakoz�snak t�nt a partrasz�ll�s. A Gros Ventre de Boiguehenneuc nev� tisztj�nek m�gis siker�lt Grande Terre d�lnyugati cs�csk�ben, az Anse du Gros Ventre-�b�lben partot �rnie, amivel a lakatlan szigetvil�g francia fels�gter�lett� v�lt. A sz�ls�s�ges id�j�r�si helyzetben a k�t haj� leg�nys�ge szem el�l t�vesztette egym�st, emiatt a de Kerguelen ir�ny�t�sa alatt �ll� Fortune j�val a m�sik haj� el�tt, m�r m�rcius 27-�n visszat�rt Franciaorsz�gba.[11]

A francia tenger�sz meg volt gy�z�dve arr�l, hogy a r�g�ta keresett d�li sz�razf�ldet tal�lta meg, amelyet ez�rt La France Australe („D�li Franciaorsz�g”) n�vre keresztelt. A kir�lynak gazdag, s�r�n lakott kontinensr�l sz�molt be, �gy hamarosan �jabb misszi�ra kapott megb�z�st, ami 1773. m�rcius 26-�n vette kezdet�t. Ez�ttal h�rom haj�val indult a felfedez��t: a Roland, Oiseau �s Dauphine nev� vitorl�sok okt�ber 28-�n folytatt�k �tjukat v�gleges c�ljuk fel� R�union egyik kik�t�j�b�l.[11]

1774. janu�r 30-�n l�pett az �jonnan felfedezett sz�razf�ldre de Rochegude hadnagy a haj�ja ut�n elnevezett Oiseau-�b�lben. De Kerguelent a kedvez�tlen id�j�r�s �s leg�nys�ge skorbut k�vetkezt�ben meggyeng�lt eg�szs�gi �llapota azonban visszafordul�sra k�nyszer�tett�k, �gy v�g�l nem l�phetett a k�s�bb r�la elnevezett szigetvil�g f�ldj�re. Szeptember 4-�n a haj�k �jra el�rt�k a hazai partokat. Az exped�ci� vezet�j�t 1776-ban katonai t�rv�nysz�k �t�lte el elmulasztott seg�ts�gny�jt�s �s nem utols�sorban a kev�ss� j�vedelmez� felfedez��t miatt, emiatt t�bb �vet t�lt�tt fogs�gban. 1797-ben hunyt el P�rizsban

James Cook
James Cook (1728–1779) m�sodik d�li f�ltekei exped�ci�j�n, Resolution �s Adventure nev� haj�ival az Indiai-�ce�n d�li vizeit is felkereste; �tja sor�n v�gleg bebizonyosodott, hogy a r�g�ta keresett, leteleped�sre alkalmas d�li kontinens nem l�tezik. Georg Forster (1754–1794) n�met term�szettud�s �s n�prajzkutat� is r�sz vett Cook felfedez��tj�n, a Resolution fed�lzet�n. Az �t c�lja volt a nemr�g felfedezett szubantartktikus szigetek pontosabb felt�rk�pez�se is. A neh�z id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt azonban nem siker�lt megtal�lniuk a Kerguelen-szigeteket: a s�r� k�dben a k�t haj� k�l�nv�lt, �tjukat a �j-Z�land fel� folytatt�k. Georg Forster �tinapl�j�ban �gy jegyezte fel az 1773 febru�rj�ban t�rt�nteket:[12]

    „2.: Sikertelen k�s�rlet de Kerguelen �r sziget�nek megtal�l�s�ra (d�li sz�less�g 48� 36', keleti hossz�s�g ± 60�).”
    „8.: Az »Adventure«-t a k�d miatt – el�sz�r az �t sor�n – szem el�l t�vesztett�k.”[13]

Cook harmadik �tja a Resolution �s Discovery vitorl�sokkal ism�t az Indiai-�ce�n d�li r�szeire vezetett. A J�rem�nys�g-fok�t�l a Prince Edward-szigetek, majd a Crozet-szigetek fel� haladtak a haj�k, v�g�l 1776. december 25-�n horgonyoztak le az Oiseau-�b�lben. A hely ekkor kapta a Port Christmas elnevez�st. Cook eredetileg az Elhagyatott-szigetek (Islands of Desolation) nevet adta volna a szigetcsoportnak, de a francia felfedez� ir�nti tiszteletb�l v�g�l a ma is haszn�latos Kerguelen-szigetek n�vre keresztelte.

Az utaz�s els�sorban tudom�nyos c�lokat szolg�lt, ez�rt a sziget nagy r�sz�t m�r ekkor felt�rk�pezt�k, egy�ttal legal�bb h�sz itt �shonos fajt �rtak le. 1799-ben Robert Rhodes a Brit Kelet-indiai T�rsas�g megb�z�s�b�l t�lt�tt nyolc h�napot a f�sziget �szakkeleti partvid�k�n, �s �jabb felfedez�seket tett, valamint m�g pontosabb t�rk�peket k�sz�tett.

• 19. sz�zad

A Kerguelen-szigetek felfedez�s�t k�vet�en nem sokkal – a zs�km�nyban gazdag ter�letet biztos�tand� – megjelentek az els� cet- �s f�kavad�szok is. M�r 1791-ben vagy 1792-ben j�rtak itt amerikaiak Alliance, Asia �s Hunter nev� haj�ikkal, b�r m�g csak n�h�ny h�napig tart�zkodtak a ter�leten, �s medvef�k�kra vad�sztak. 1804-ben k�vette �ket egy brit f�kavad�szcsoport, akik annyira megtizedelt�k a f�ka�llom�nyt, hogy az 1817-ben erre j�r� vitorl�s (Beagle) leg�nys�ge mind�ssze n�gy p�ld�nyt tudott �sszesz�molni.

A b�lnazs�r sz�m�tott a l�mpaolaj- �s ken�anyaggy�rt�s legfontosabb alapanyag�nak eg�szen a petr�leum felhaszn�l�s�nak kezdet�ig. A cetek zs�rsz�vet�b�l el��ll�tott nyersanyag azonban egy id� ut�n m�r nem fedezte a sz�ks�gleteket, ez�rt elef�ntf�k�k h�jr�teg�t kezdt�k hasznos�tani. George Howe, brit b�lnavad�sz 1835 �s 1840 k�z�tt 3000 hord�nyi, ugyanebben az id�szakban amerikai vad�szok pedig 3700 hord� f�kazs�rt termeltek a szigeten. A nyers zs�r hev�t�s�hez pingvintollat, s�t eleven pingvineket is felhaszn�ltak.

A neh�z k�r�lm�nyek kezdetben sok �ldozatot k�veteltek a tenger�szek k�z�l. A sz�mtalan egykori s�r – n�hol eg�sz temet�k – helye ma m�r nem lelhet� fel. A Norv�gienne-�b�lbe (Baie Norv�gienne) ny�l� egyik f�ldnyelven tal�lhat� John Matley-nek (†1810), a Duke of Portland kapit�ny�nak v�gs� nyughelye, amely a legkor�bbi s�reml�k a szigetvil�gban.

1840-ben �rkezett Kerguelenre James Clark Ross, brit felfedez� HMS Erebus �s HMS Terror nev� vitorl�saival. El�deihez hasonl�an az Oiseau-�b�lben vetett horgonyt; m�jus 5. �s j�lius 29. k�z�tt maradt a szigeten.

1874–75-ben t�bb kutat�csoport is felkereste a szigeteket, hogy megfigyelhess�k a V�nusz 1874. december 9-re el�rejelzett �tvonul�s�t a Nap el�tt. A viszonylag ritka esem�ny alapj�n a tud�sok az eddigiekn�l pontosabban sz�m�thatt�k ki a F�ld �s a Nap t�vols�g�t, �gy ebben az �vben t�bb megfigyel��ll�st is l�tes�tettek Kerguelenen. Egy amerikai exped�ci� G. P. Ryan vezet�s�vel a Pointe Molloy nev� helyn�l, a Courbet-f�lsziget d�lnyugati r�sz�n �p�tett fel kisebb csillagvizsg�l�t, amely szeptember 7-�n k�sz�lt el. Az SMS Gazelle hadihaj�val �rkez� n�met tud�sok a f�lsziget �tellenes �szaknyugati partj�n�l, Anse Betsyn�l, okt�ber 26-�ra �p�tett�k ki Georg von Schleinitz (1834–1910) ir�ny�t�s�val csillag�szati �s f�ldm�gness�g-kutat� k�zpontjukat.[14]

Az 1872–76 k�z�tt lezajlott brit szervez�s�, oceanogr�fiai Challenger-exped�ci� keret�ben 1874. janu�r 7-t�l 31-ig a Kerguelen-szigetek t�rs�g�t is felm�rt�k. A k�ldet�s tudom�nyos vezet�s�t Charles Wyville Thomson (1830–1882), sk�t zool�gus v�llalta.

1877-ben sz�nb�ny�szattal is k�s�rleteztek a szigeten, de a gyenge min�s�g� energiahordoz� kitermel�se m�g ugyanebben az �vben megsz�nt.

A brit, amerikai �s ausztr�l b�lna- �s f�kavad�szok folyamatos jelenl�te fokozatosan al�akn�zta a szigetvil�gra vonatkoz� francia birtokig�nyeket, amit – mint a ter�let els� felfedez�i – tov�bbra is fenntartottak. A francia vezet�s ez�rt elrendelte a Kerguelen-szigetek hivatalos birtokba v�tel�t, amit a L’Eure fed�lzet�n az Oiseau-�b�lbe �rkezett k�ld�tts�g 1893. janu�r 1-j�n teljes�tett. Janu�r 7-�n �jabb cerem�nia keret�ben megalap�tott�k a haj�t�r�tteket ell�t� ment��llom�st.

• 20. sz�zad

1901 �s 1903 k�z�tt �jabb, ez�ttal n�met f�ldm�gneses �s �ghajlati megfigyel�hely l�tes�lt a Baie de l’Observatoire elnevez�s� �b�lben. Az �p�letet a V�nusz �tvonul�sakor az angolok �ltal m�g 1874-ben kialak�tott v�dkunyh� gerend�ib�l �s deszk�ib�l h�zta fel a Gauss nev� haj�val, Erich Dagobert von Drygalski (1865–1949) ir�ny�t�sa alatt �rkez� Antarktisz-kutat�csoport. A kutat��llom�st hal�l�ig Josef Enzensperger (1873–1903) hegym�sz� �s meteorol�gus vezette, aki napl�j�ban r�szletesen besz�molt a gyakran igen neh�z k�r�lm�nyekr�l, a kellemetlen id�j�r�sr�l �s az exped�ci� r�sztvev�inek szenved�seir�l. A neh�zs�gekt�l f�ggetlen�l azonban mindig sz�p szavakkal illette a nagyszer� szubantarktikus t�jat. Enzensperger 1903. febru�r 2-�n, a B1-vitamin hi�nya okozta beriberi-k�rban halt meg. S�rja az egykori �llom�s k�zel�ben lehetett, ma m�r nem lelhet� fel.

Henry Bossière (1859–1941) �s Ren� Bossière (1857–1941) 1908-ban t�rsas�got alap�tottak Compagnie G�n�rale des �les Kerguelen elnevez�ssel, amely 1908 �s 1929 k�z�tt t�bb�-kev�sb� folyamatosan m�k�d�tt. Juhteny�szt�ssel k�s�rleteztek, de az �llatok sz�m�ra is kedvez�tlen �ghajlat miatt v�g�l z�tonyra futott elk�pzel�s�k.

A francia fiv�rek vezette t�rsas�g a norv�g A/S Kerguelen b�lnavad�szc�gnek adta a szigetek k�r�li vizeken t�rt�n� b�lna- �s f�kavad�szat jog�t. A norv�gek 1908-ban hozt�k l�tre b�zisukat a Jeanne d’Arc-�b�lben (Port-Jeanne d’Arc), �s a k�vetkez� h�rom �vben 442 b�ln�t �ltek meg, bel�l�k 13 760 hord� cetzs�rt nyertek ki. 1911-ben �tt�rtek a f�kavad�szatra, �gy az 1911/12-es �vadban m�r 17 000 hord�ra n�tt a zs�rtermel�s.

A Rallier du Baty-testv�reknek vannak nagy �rdemei a szigetvil�g tudom�nyos felt�r�s�ban, akik 1908-ban saj�t exped�ci�t szerveztek a J. B. Charcot fed�lzet�n. Raymond Rallier du Baty (1881-1978) 1913-ban Curieuse nev� haj�j�val ism�t Kerguelenre l�togatott. A szorgos fiv�reknek k�sz�nhet� a szigetcsoportr�l sz�l� els�, �tfog� le�r�s; els�k�nt gy�jt�ttek pontos v�zrajzi, f�ldtani �s geomorfol�giai adatokat. Nagyr�szt nekik k�sz�nhet�en sz�letett meg 1922-ben a Kerguelen-szigetek els� teljes t�rk�pe.

1929-ben brit–ausztr�l–�j-z�landi kutat�csoport utazott Kerguelenre Sir Douglas Mawson (1882–1958) vezet�s�vel, az RRS Discovery fed�lzet�n. A sv�jci Edgar Aubert de la R�e (1901–1991) 1928 �s 1952 k�z�tt t�bbsz�r j�rt a szigetvil�gban Austral nev� haj�j�val; tudom�nyos szempontb�l is �rt�kes tapasztalatait 1932-ben t�rta a nyilv�noss�g el� Etude G�ologique et G�ographique de l'Archipel des Kerguelen c�m� tanulm�ny�ban.

• A m�sodik vil�gh�bor�

A Kerguelen-szigeteket sem k�m�lte meg teljesen a m�sodik vil�gh�bor�. A sz�razf�ldbe m�lyen beny�l� fjordok kiv�l� rejtekhelyet biztos�tottak az erre j�r� n�met hadihaj�k sz�m�ra. 1940-ben h�rom seg�dcirk�l�t is (Pinguin, Atlantis, Komet) a t�rs�gbe ir�ny�tottak a n�metek. Az Atlantis jav�t�si munk�latai sor�n Bernhard Herrmann (1919–1940) matr�z hal�los sebes�l�st szenvedett; holttest�t a Bouquet de la Grye-f�lszigett�l d�lre fekv� Beau Temps-�b�l egyik kis sziget�n helyezt�k v�gs� nyugalomra. S�rhelye �gy a legd�lebbi n�met katonas�rnak sz�m�t, amelynek gondoz�s��rt N�metorsz�g m�g ma is fizet Franciaorsz�gnak.

A n�metek ak�r tengeralattj�r�kat is �llom�soztathattak volna a Kerguelen-szigetek �bleiben, a sz�vets�gesek ez�rt t�bb kik�t�sre alkalmas partszakaszt elakn�s�tottak; �gy pr�b�lt�k az ellens�ges egys�geket t�vol tartani �s a ter�let viszonylagos �rintetlens�g�t meg�rizni. Egyes �bl�kben m�g ma is vesz�lyes lehorgonyozni.

• Francia tengerent�li ter�lett� v�l�sa

1947 �s 1954 k�z�tt rendszeresen felkereste Kerguelent az Ausztr�l Nemzeti Sarkkutat�-exped�ci� (Australian National Antarctic Research Expeditions). A francia korm�ny ez�rt ism�t sz�ks�gesnek l�tta meger�s�teni ter�leti ig�nyeit: 1949 december�ben Pierre Sicaud (1911–1998) ir�ny�t�s�val kialak�tott�k �lland� kutat��llom�sukat a Morbihan-�b�lben, amelyet Port-aux-Fran�ais n�vre kereszteltek. A P�rizst�l val� hatalmas t�vols�g miatt 1924-ben Madagaszk�r gyarmati korm�nyzata al� rendelt�k a szigeteket. M�g a d�lkelet-afrikai sziget�llam �n�ll�sul�sa (1960) el�tt, 1955-ben l�trehozt�k a Francia d�li �s antarktiszi ter�leteket (Terres australes et antarctiques fran�aises), mint Franciaorsz�g tengerent�li ter�let�t, amelynek egyik r�sze Kerguelen lett.

A szigeteken tal�lhat� kutat�k�zpont f� tev�kenys�gi k�r�be geol�giai (vulkanol�giai, szeizmol�giai, k�zettani), meteorol�giai, oceanogr�fiai �s hidrol�giai kutat�sok tartoznak, de v�geznek itt orvostudom�nyi, biol�giai – k�l�n�sen halbiol�giai – vizsg�latokat is.

A sziget ell�t�s�t biztos�t� �s szem�lysz�ll�t�sra is haszn�lt Marion-Dufresne II mellett a Paul-�mile Victor Sarkkutat� Int�zet kisebb haj�ja, a Curieuse N.O. seg�ti a szigetvil�g sz�mos, csak tenger fel�l megk�zel�thet� pontj�n foly� kutat�sokat. A kutat�k �s a kiseg�t� szem�lyzet mellett bizonyos sz�m� turista is a szigetekre l�togathat a Marion-Dufresne II fed�lzet�n, b�r az �t igen k�lts�ges, a haj� r�ad�sul az eleve nehezen el�rhet� R�union sziget�r�l indul.

1963 �ta a Courbet-f�lszigetr�l rendszeresen ind�tanak tudom�nyos c�l� kutat�rak�t�kat, els�sorban Arcas, Dragon �s Eridan t�pus�akat. A francia �r�gyn�ks�g (Centre national d’�tudes spatiales) 1992-t�l tart fenn egy Port-aux-Fran�ais-t�l 4 kilom�terre l�v� b�zist, ahonnan a francia guyanai Kourou �rk�zpontj�b�l ind�tott Ariane-rak�t�kat ir�ny�tj�k.

{Forr�s}