A Heard-sziget �s McDonald-szigetek lakatlan szigetek az Indiai-�ce�n d�li  r�sz�n, a d�li sarkk�r k�zel�ben. Ausztr�lia k�lbirtoka 1947 �ta. A szigetcsoport ter�lete 372 km² �s k�t akt�v vulk�n tal�lhat� rajta. 1997. december 26-a �ta a Vil�g�r�ks�g r�sze. Meglehet�sen zord az id�j�r�sa csak id�szakosan l�tes�tenek kutat��llom�sokat a ter�let�n.

F�ldrajz
A Heard-sziget ter�lete 368 km², nagyr�szt gleccserek bor�tj�k, legmagasabb pontja a Mawson Peak nev� vulk�n 2745 m�ter magas cs�csa. a Mawson Peak a legmagasabb – ausztr�l fennhat�s�g� ter�leten tal�lhat� – hegy, 527 m�terrel magasabb az ausztr�l kontinensen tal�lhat� Mount Kosciuszk�n�l.

A m�sik akt�v vulk�n a McDonald-szigeten van: 75 ezer �vig tart� nyugalom ut�n 1992-ben t�rt ki, majd tov�bbra is akt�v maradt. Legut�bb 2005. augusztus 10-�n volt akt�v.

A kicsiny McDonald-szigetek a Heard-szigett�l 45 kilom�terre nyugatra helyezkednek el. A h�rom apr� sziget – a McDonald-sziget (250 m magas), a Flat-sziget (55 m) �s a Meyer-szikla (170 m) – ter�lete �sszesen alig �ri el a 2,5 km²-t.

N�h�ny apr� sziget (Shag-sziget, Morgan-sziget, Sail-szikla �s a Black-szikla) a Heard-szigett�l 10 km-re �szakra tal�lhat�, �sszter�let�k 1,1 km².

K�zigazgat�s �s gazdas�g
A szigeteknek nincs �lland� lakoss�ga, k�zigazgat�sukat az ausztr�liai Hobartb�l int�zi a Department of the Environment and Heritage (K�rnyezetv�delmi �s Term�szeti �r�ks�g Miniszt�riuma), mivel a szigetek gazdag �llatvil�ggal rendelkeznek. 65 ezer n�gyzetkilom�ternyi tengert term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tottak.

A szigeteket els�sorban kutat�k l�togatj�k a ny�ri h�napokban. 1947-t�l az 1950-es �vekig kutat��llom�sok voltak a Heard-szigeten, 1971-ben pedig a McDonald-szigeten.

Gazdas�gi tev�kenys�g nincs, a ter�let TLD-k�dja: .hm.

T�rt�nelem
A Heard-sziget a vil�g egyik legf�lrees�bb r�sz�n tal�lhat�, ez�rt nagyon val�sz�n�, hogy a 19. sz�zad k�zep�ig nem j�rt ember a k�rny�k�n. Peter Kemp brit f�kavad�sz volt az els� ember, aki 1833. november 27-�n megpillantotta a szigetet, mik�zben Magnet nev� haj�j�val a Kerguelen-szigetekr�l az Antarktisz fel� tartott. Kemp feltehet�en partra is sz�llt, de felfedez�se nem v�lt k�zismertt�.

John Heard, az amerikai Oriental haj� kapit�nya 1853. november 25-�n l�tta meg a szigetet, Bostonb�l Melbournbe tart� �tja sor�n. Heard kapit�ny egy h�nappal k�s�bb jelentette a felfedez�st, �gy a szigetet r�la nevezt�k el. Nem sokkal ezut�n, 1854. janu�r 4-�n, William McDonald kapit�ny, a Samarang parancsnoka felfedezte a k�zelben tal�lhat� kisebb szigetekb�l �ll� csoportot, amelyet azut�n r�la neveztek el.

Az els� partrasz�ll�sra 1855 m�rcius�ban ker�lt sor, amikor Erasmus Darwin Rogers kapit�ny Corinthia nev� haj�j�b�l egy csapat f�kavad�sz �rte el a sz�razf�ldet. 1855 �s 1880 k�z�tt mintegy k�tsz�z f�kavad�sz �lt a szigeten, embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt, s�t�t, f�st�s kunyh�kban. Ez id� alatt kiirtott�k a szigeten tal�lhat� f�k�k nagy r�sz�t; t�bb mint 100 ezer hord� elef�ntf�ka-olajat el��ll�tva.

Sz�mos haj�roncs tal�lhat� k�rny�ken.

�l�vil�g
A szigetek �l�vil�ga gyakorlatilag h�bor�tatlan: sem �lland� emberi megteleped�s, sem betelep�tett idegen fajok nem vesz�lyeztetik. A n�v�nyvil�g mintegy 20 n�gyzetkilom�teren �sszpontosul, z�mmel a tengerparti s�vban. A sz�vetes n�v�nyeket mind�ssze 12 faj k�pviseli; a n�v�nyek z�m�t k�l�nf�le moszatok �s zuzm�k teszik ki.

A gerinctelenek a n�v�nyvil�ghoz hasonl�an ritk�nak mondhat�ak a nagy kiterjed�s� jegesed�s �s a szigetek izol�lt volta miatt. K�z�l�k legink�bb az �zeltl�b�akat dokument�lt�k: 54 atkafajt, nyolc ugr�vill�st �s egy p�kfajt, illetve kb. 35 bogarat �s legyet �rtak le eddig.

Tizenkilenc mad�rfaj k�lt a szigeteken (nyolc viharmad�rf�le, h�romfajta albatrosz, n�gyf�le pingvin, tov�bb� egy-egy sir�ly-, cs�r-, kormor�n- �s tokoscs�r�faj) �s tov�bbi huszonnyolc faj k�pvisel�i fordulnak meg itt. A k�lt� fajok k�z�l n�gy sebezhet� a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g �rt�kel�se szerint: a v�ndoralbatrosz (Diomedea exulans), a d�li �ri�shojsza (Macronectes giganteus), az aranytoll� pingvin (Eudyptes chrysocome) �s a b�bit�s pingvin (Eudyptes chrysolophus). A k�kszem� k�r�katona (Phalacrocorax atriceps) �s a falklandi tokoscs�r�mad�r (Chinois alba) itt �l� �llom�nyai k�l�n, endemikus alfajokat alkotnak.

Az eml�svil�got h�rom szigeten szaporod� f�kafaj k�pviseli: a d�li elef�ntf�ka (Mirounga leonina), az antarktiszi medvef�ka (Arctocephalus gazella) �s a szubantarktikus medvef�ka (Arctocephalus tropicalis). M�s, nem itt szaporod� f�kaf�l�k is megfordulnak itt (a leop�rdf�ka rendszeres vend�g, de Weddell-, r�k�sz- �s Ross-f�k�t is regisztr�ltak m�r).

A madarak �s f�k�k sz�m�ra t�pl�l�kot ny�jt� k�rnyez�, mintegy 65 000 n�gyzetkilom�ternyi v�zfel�letet 2002 okt�ber�ben tengeri rezerv�tumm� nyilv�n�tott�k. A helyi halak k�z�tt a s�g�rf�l�k Nototheniidae �s Channichthyidae csal�dj�nak k�pvisel�i a leggyakoribbak. A k�rny�ken 1997 �ta m�k�d� hal�szat els�sorban a chilei tengeri s�g�r (Dissostichus eleginoides) �s a cs�kos j�ghal (Champsocephalus gunnari) kifog�s�val foglalkozik. A k�rny�k vizei a cetek sz�m�ra is gazdag t�pl�l�kkal szolg�lnak: sz�mos b�lna- �s delfinfajt fajt figyeltek m�r meg a k�rny�ken.

{Forr�s}