Bouvet-sziget (norv�gul: Bouvetøya) egy lakatlan, vulkanikus, sarkvid�ki sziget az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n, a J�rem�nys�g fok�t�l d�l-d�lnyugatra. Norv�gia k�lbirtoka.

F�ldrajz
A Bouvet-sziget koordin�t�i: d. sz. 54� 26′ k. h. 3� 24′. Ter�lete 58,5 km², melynek 93%-�t j�g bor�tja. A gleccserek a d�li �s keleti parton beleny�lnak a tengerbe, a t�bbi partszakaszt meredek szikl�k bor�tj�k, tov�bb� gyakran k�pz�dnek j�gt�bl�k a partok ment�n, ez�rt nagyon neh�z megk�zel�teni a szigetet. Legmagasabb pontja az Olavtoppen nev� cs�cs, amely 780 m�ter magas. 1955 �s 1958 k�z�tt egy l�vafolyam jelent meg a sziget nyugati partj�n.

A Bouvet-sziget az egyik legf�lrees�bb hely a vil�gon, holtversenyben m�s, hasonl� kis szigetekkel, mint a Tristan da Cunha-szigetek, a H�sv�t-sziget, vagy a Pitcairn-szigetek. A legk�zelebbi sz�razf�ld a Maud kir�lyn� f�ld az Antarktiszon, amely 1600 km-re van d�lre, �s szint�n lakatlan.

T�rt�nelem
A Bouvet-szigetet 1739. janu�r 1-j�n fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier, aki a francia Aigle �s Marie haj�k parancsnoka volt. Mivel a sziget poz�ci�j�t nem siker�lt pontosan meghat�rozni, �s Bouvet kapit�ny nem haj�zta k�rbe, sok�ig hom�lyban maradt, hogy egy szigetr�l, vagy egy kontinens r�sz�r�l van-e sz�.

A szigetet legk�zelebb 1808-ban tal�lt�k meg, ekkor m�r siker�lt pontosan meghat�rozni a helyzet�t, b�r a haj�sok ez�ttal sem sz�lltak partra.

El�sz�r 1822 december�ben siker�lt kik�tni a szigeten; Benjamin Morrell, a "Wasp" nev� vitorl�s kapit�nya f�k�kra vad�szott itt.

1825. december 10-�n egy bizonyos Norris kapit�ny sz�llt partra �s elnevezte az addig n�vtelen szigetet Liverpool-szigetnek �s a brit korona nev�ben birtokba vette.

Az 1800-as �vek v�g�ig a szigetet k�s�rtet-szigetnek tartott�k, mert t�bb a felkutat�s�ra indult exped�ci� nem tal�lta meg.

Az els� tart�sabb emberi jelenl�tre 1927-ig kellett v�rni, amikor p�r h�napig norv�g tenger�szek t�boroztak a szigeten, hogy Norv�gia jogot form�lhasson a ter�letre. Ekkor nevezt�k el a szigetet Bouvetøya-nak, ami norv�g�l a Bouvet-sziget megfelel�je.

1964-ben egy elhagyott ment�cs�nakot tal�ltak a szigeten felszerel�ssel egy�tt, de a cs�nak utasait m�r nem tal�lt�k meg.

1971-ben a Bouvet-szigetet �s a k�rnyez� tengert term�szetv�delmi ter�lett� nyilv�n�tott�k. A sziget lakatlan maradt, hab�r a norv�gok automata meteorol�giai �llom�st telep�tettek ide 1977-ben.

1979. szeptember 22-�n egy felder�t� m�hold olyan hatalmas f�nyvillan�st �szlelt az Indiai-�ce�n d�li r�sz�n a Bouvet-sziget �s a Prince Edward-szigetek k�z�tt ami csak nukle�ris robban�st�l vagy nagyerej� meteorbecsap�d�st�l sz�rmazhatott. K�s�bb kimutatt�k, hogy a t�rs�g vizei radioakt�v anyagokkal szennyez�dtek. Soha, egyetlen orsz�g sem ismerte be, hogy k�ze lett volna a Vela-incidens n�ven ismertt� v�lt esethez, de sz�les k�rben elterjedt az a felt�telez�s, hogy az Izrael �s D�l-Afrika �ltal k�z�sen kifejlesztett atombomba tesztel�s�re ker�lt sor.

Hab�r lakatlan, a Bouvet-sziget �n�ll� fels� szint� domainnel (.bv) rendelkezik, b�r jelenleg nincs haszn�latban.

{Forr�s}