Bouvet-sziget (norvégul: Bouvetøya) egy lakatlan, vulkanikus, sarkvidéki sziget az Atlanti-óceán déli részén, a Jóreménység fokától dél-délnyugatra. Norvégia külbirtoka.

Földrajz
A Bouvet-sziget koordinátái: d. sz. 54° 26′ k. h. 3° 24′. Területe 58,5 km², melynek 93%-át jég borítja. A gleccserek a déli és keleti parton belenyúlnak a tengerbe, a többi partszakaszt meredek sziklák borítják, továbbá gyakran képződnek jégtáblák a partok mentén, ezért nagyon nehéz megközelíteni a szigetet. Legmagasabb pontja az Olavtoppen nevű csúcs, amely 780 méter magas. 1955 és 1958 között egy lávafolyam jelent meg a sziget nyugati partján.

A Bouvet-sziget az egyik legfélreesőbb hely a világon, holtversenyben más, hasonló kis szigetekkel, mint a Tristan da Cunha-szigetek, a Húsvét-sziget, vagy a Pitcairn-szigetek. A legközelebbi szárazföld a Maud királynő föld az Antarktiszon, amely 1600 km-re van délre, és szintén lakatlan.

Történelem
A Bouvet-szigetet 1739. január 1-jén fedezte fel Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier, aki a francia Aigle és Marie hajók parancsnoka volt. Mivel a sziget pozícióját nem sikerült pontosan meghatározni, és Bouvet kapitány nem hajózta körbe, sokáig homályban maradt, hogy egy szigetről, vagy egy kontinens részéről van-e szó.

A szigetet legközelebb 1808-ban találták meg, ekkor már sikerült pontosan meghatározni a helyzetét, bár a hajósok ezúttal sem szálltak partra.

Először 1822 decemberében sikerült kikötni a szigeten; Benjamin Morrell, a "Wasp" nevű vitorlás kapitánya fókákra vadászott itt.

1825. december 10-én egy bizonyos Norris kapitány szállt partra és elnevezte az addig névtelen szigetet Liverpool-szigetnek és a brit korona nevében birtokba vette.

Az 1800-as évek végéig a szigetet kísértet-szigetnek tartották, mert több a felkutatására indult expedíció nem találta meg.

Az első tartósabb emberi jelenlétre 1927-ig kellett várni, amikor pár hónapig norvég tengerészek táboroztak a szigeten, hogy Norvégia jogot formálhasson a területre. Ekkor nevezték el a szigetet Bouvetøya-nak, ami norvégül a Bouvet-sziget megfelelője.

1964-ben egy elhagyott mentőcsónakot találtak a szigeten felszereléssel együtt, de a csónak utasait már nem találták meg.

1971-ben a Bouvet-szigetet és a környező tengert természetvédelmi területté nyilvánították. A sziget lakatlan maradt, habár a norvégok automata meteorológiai állomást telepítettek ide 1977-ben.

1979. szeptember 22-én egy felderítő műhold olyan hatalmas fényvillanást észlelt az Indiai-óceán déli részén a Bouvet-sziget és a Prince Edward-szigetek között ami csak nukleáris robbanástól vagy nagyerejű meteorbecsapódástól származhatott. Később kimutatták, hogy a térség vizei radioaktív anyagokkal szennyeződtek. Soha, egyetlen ország sem ismerte be, hogy köze lett volna a Vela-incidens néven ismertté vált esethez, de széles körben elterjedt az a feltételezés, hogy az Izrael és Dél-Afrika által közösen kifejlesztett atombomba tesztelésére került sor.

Habár lakatlan, a Bouvet-sziget önálló felső szintű domainnel (.bv) rendelkezik, bár jelenleg nincs használatban.

{Forrás}