A D�li-Shetland-szigetek az Antarktiszi-f�lszigett�l 120 km-re �szakra fekv� szigetcsoport.[1] Az 1959-es Antarktisz-egyezm�ny �rtelm�ben a szigetek f�ggetlens�g�t se el nem ismerik, se meg nem k�rd�jelezik, �gy az al��r� felek minden, nem katonai c�lra szabadon felhaszn�lhatj�k a szigeteket.

A szigetekre 1908 �ta az Egyes�lt Kir�lys�g ig�nyt tart, s 1962 �ta a Brit Antarktiszi Ter�let r�sz�nek tekinti. 1940 �ta az Antarktiszi Chilei Ter�let r�szek�nt a chilei korm�nyt is ig�nyt tart. Ugyan�gy 1943 �ta az Argentin Antarktisz (Tierra del Fuego, Antarktiszi �s D�l-atlanti Szigetek Tartom�ny) r�szek�nt mag��nak tekinti Argent�na is.

A szigetek k�l�nb�z� ter�letein jelenleg �sszesen 16 megfigyel��llom�s van, melyek k�z�l a legt�bb chilei. A kutat�sok alatt gyakran megosztj�k egym�ssal javaikat. Erre egy p�lda a chilei–amerikai Shirreff �llom�s. A megfigyel��llom�sok nagyobb r�sze a Szent Gy�rgy-szigeten van, mert itt ki tudj�k haszn�lni a chilei Eduardo Frei l�gib�zis k�zels�g�t.

1588-ban a holland Dirck Gerritsz, vagy 1603-ban a spanyol Gabriel de Castilla utazta el�sz�r k�rbe ezeket a szigeteket. Mindketten val�sz�n�leg a Drake-szorost�l d�lre, a D�li-Shetland-szigetek ter�let�n haladtak. 1818-ban Juan Pedro de Aguirre enged�lyt kapott a Buenos Aires-i hat�s�gokt�l, hogy egy olyan t�rsas�got alap�tson, melynek legf�bb c�lja f�kavad�szatok szervez�se „n�h�ny, a D�li-sark k�rny�k�n l�v� lakatlan szigeten”.
William Smith a brit Williams kereskedelmi briggel 1819-ben a chilei Valpara�so fel� �tk�zben let�rt az eredetileg meghat�rozott �tvonalt�l. A Horn-fokt�l d�lre haladt, mik�zben megpillantotta a Livingston-sziget leg�szakibb pontj�t, a Vilmos-cs�csot. Smith 1819. okt�ber 16-�n visszat�rt a Gy�rgy kir�ly-szigethez, �s bejelentette Nagy-Britannia ter�leti ig�ny�t. Ez a Livingston-sziget lett az els� a 60. d�li sz�less�gi fokon t�l felfedezett sziget.

A Drake-szoroson t�rt�n� 1819. szeptemberi �tkel�se sor�n els�llyedt a spanyol haditenger�szet haj�ja, a San Telmo. H�napokkal k�s�bb a haj� felt�telezett roncsait f�kavad�szok tal�lt�k meg a Livingston-sziget �szaki partjain�l.

1819. december �s 1820 janu�rja k�z�tt Edward Bransfield f�hadnagy a Kir�lyi Haditenger�szet tulajdon�ban l�v� Williams haj� fed�lzet�r�l megfigyel�seket v�gzett a szigeteken �s egyidej�leg, s felt�rk�pezte azokat.

A Valpara�s�ba k�ld�tt amerikai �gyn�k, Jeremy Robinson m�r 1819. november 15-�n t�j�koztatta John Quincy Adams amerikai k�l�gyminisztert Smith felfedez�s�r�l, �s Bransfieldne a k�zelj�v�be tervezett �tj�r�l. Azt tan�csolta a k�l�gyminiszterek, hogy a korm�ny k�ldj�n a ter�letre haj�kat, hogy felfedezhess�k azokat a szigeteket, ahol „felt�ruln�nak a gazdags�g, a hatalom �s a boldogs�g �j forr�sai, ez�ltal a tiszta tudom�ny jav�ra v�lna.” (new sources of wealth, power and happiness would be disclosed and science itself be benefited thereby.)

A szigetek felfedez�se mind az amerikai, mind a brit f�kavad�szok k�pzelet�t megmozgatta. Az els�, a ter�leten dolgoz� f�kavad�sz haj� a Buenos Airesben bejegyzett brit keresked�k tulajdon�ban l�v�Espirito Santo brigg volt. A haj� a Livingston-szigett�l d�lre fekv� Rugged-szigetre haj�zott, �s a brit leg�nys�g 1819 kar�csony�n partra sz�llva, III. Gy�rgy nev�ben brit ter�lett� nyilv�n�totta a szigetet. Az esem�nyek id�beni sorrendj�t r�szletesen le�rja a haj� kapit�nya, Joseph Herring az Imperial Magazine 1820. j�liusi sz�m�ban . Az Espirito Sant�t a t�rs�gben az els� amerikai f�kavad�szattal foglalkoz� brig, a James Sheffield vezet�s�vel k�zleked� Hersilia, k�vette a Falkland-szigetekr�l, ennek a haj�nak a m�sodtisztje Nathaniel Palmer volt.
Egy norv�g b�lnavad�sz cs�nak maradv�nya, Half Moon Island

Az Antarktiszon el�sz�r, a D�li-Shetland-szigeteken az 1820–1821-es ny�ri szezont k�vet�en telelt �t a Lord Melville szem�lyzet�hez tartoz� 11 brit tenger�sz, akik nem tudt�k id�ben elhagyni a Gy�rgy kir�ly-szigetet.

Miut�n Fabian Gottlieb von Bellingshausen �s Mikhail Lazarev vezet�s�vel sikeresen k�rbehaj�zt�k az antarktiszi kontinenst, 1821. janu�rban orosz Antarktisz-kutat� exped�ci� k�t�tt ki a szigeteken. Az oroszok elkezdt�k tanulm�nyozni �s elnevezni a szigeteket. Mind a Gy�rgy kir�ly-, mind az Elef�nt-szigeten kik�t�ttek. Mik�zben a csal�d�sr�l elnevezett �s a Livingston-sziget k�z�tt haladtak, Bellingshausent megl�togatta az amerikai haj� vezet�je, Nathaniel Palmer, �s t�j�koztatta, hogy a k�rny�ken t�bb tucat amerikai �s brit f�kavad�sz-haj� dolgozik.

R�videsen az �j-D�l-Britannia nevet haszn�lt�k, de ezt hamarosan megv�ltoztatt�k a D�li Shetland-szigetek n�vre. Az elnevez�s a Sk�cia �szaki partjain�l fekv� Shetland-szigetekre utal. Jelenleg a nemzetk�zileg is ez az elfogadott elnevez�se a szigeteknek. Mind a k�t szigetcsoport megk�zel�t�en azonos t�vols�gra van a D�li- illetve az �szaki-sarkt�l, de a D�li-Shetland-szigetek �tlagh�m�rs�klete sokkal hidegebb.

A XIX. sz�zad folyam�n �s a 20. sz�zad elej�n a szigeteken f�k�kra �sb�ln�kra vad�sztak. 1908 �ta a szigeteket a Falkland-szigeteki F�gg� Ter�letek r�szek�nt korm�nyozt�k, de csak 1944-ben kapott �lland� lakoss�got, mikor egy tudom�nyos m�r��llom�st helyeztek itt el. Az ausztr�l ny�r alatt a k�zeli Antarktisz-f�lszigettel �s D�li-Georgi�val egy�tt nagyon n�pszer� turista c�lpont.

A szigetcsoport a Falkland-szigetekt�l 940 km-re d�lre, 93 km-re �szakra a Csal�d�s-szigett�l �s 269 km-re �szaknyugatra a Clarence-szigett�l tal�lhat�.
A D�li-Shetland szigetek 11 nagyobb �s sz�mtalan kisebb szigetb�l �llnak. Sz�razf�ldi ter�let�k 3687 km². A ter�let 80–90%-a �lland� gleccserekkel fedett. A szigetcsoport legmagasabb pontja a Clarence-szigeten a 2.300 m�terrel a tenger szintje f�l� magasod� Irving-hegy.
A D�li-Shetland-szigetek kiterjed�se a nyugat-d�lnyugati Smith-sziget �s a H�-sziget valamint a kelet-�szakkelet ir�nyban fekv� Elef�nt-sziget �s Clarence-sziget k�z�tt nagyj�b�l 300 kilom�ter.

A szigetek azonos t�vols�gra vannak az egyenl�t�t�l, mint �szakon az Atlanti-�ce�nban a Fer�er-szigetek, de az Antarktisz k�zels�ge miatt sokkal hidegebb az �ghajlatuk. A szigeteket k�r�l�lel� tengert �prilis elej�t�l december elej�ig j�g bor�tja. A havi �tlagos k�z�ph�m�rs�klet �prilis �s november k�z�tt 0�C alatt van.

A szigetek gleccser�llom�nya az ut�bbi �vekben jelent�s m�rt�kben cs�kkent, de mindennek ellen�re a felsz�n t�bb mint 80%-a ny�ron is j�ggel bor�tott.

Az id�j�r�s eg�sz �vben felh�s �s szeles. Mindig er�s nyugati sz�l f�j. A legt�bb naps�t�s a hideg bek�sz�nt�hez kapcsol�dik, d�lr�l a t�l v�g�n �s tavasz elej�n nagyon hideg leveg� �ramlik a szigetek f�l�. A ny�ri k�z�ph�m�rs�klet nagyj�b�l 1,5�C, a jellemz� t�li h�m�rs�klet -5�C. Az �ce�n hat�s�ra a ny�ri h�m�rs�klet alacsony marad, �s a nagy v�zt�meg megakad�lyozza, hogy t�len annyira leh�lj�n a leveg�, mint a bels�, sz�razf�ldi ter�leteken.

�szakr�l d�lre a nagyobb �l p�r kisebb sziget:

• Cornwallis-sziget (kicsi)
• Elef�nt-sziget
• Clarence Island-sziget
• Rowett-ziget (kicsi)
• Gibbs-sziget (kicsi)
• Gy�rgy kir�ly-sziget (a legnagyobb, Argent�n�ban M�jus 25-dike-sziget, Oroszorsz�gban Vaterloo)
• Bridgeman-sziget (kicsi)
• Pingvin-sziget (kicsi – az antarktiszi r�gi�ban l�v� sz�mtalan Pigvin-sziget egyike)
• Nelson-sziget (Oroszorsz�gban Lipcse)
• Robert-sziget (Oroszorsz�gban Polock )
• Aitcho-sziget (kicsi)
• Greenwich-sziget
• F�lhold-sziget (kicsi)
• Csal�d�s-sziget (kicsi)
• Livingston-sziget (a m�sodik legnagyobb, orosz neve Szmolenszk)
• Rugged-sziget (kicsi)
• H�-sziget (orosz neve Mali Jaroszlavec)
• Smith-sziget (orosz neve Borogyino)
• Deception Island (Teylya by Russia)
• Alacsony-sziget
• F�ka-sziget (kicsi)

(A fentebb eml�tett orosz nevek t�rt�nelmiek, �s ma m�r nem ez az orosz hivatalos nev�k a szigeteknek.)

Sz�mos nemzeti kutat��llom�s van a szigeteken:

• ARG - Jubany kutat��llom�s (1953)
• BGR - St. Kliment Ohridski kutat��llom�s (1988)
• BRA - Comandante Ferraz kutat��llom�s (1984)
• CHL - Presidente Eduardo Frei Montalva kutat��llom�s (1969)
• CHL - Professor Julio Escudero kutat��llom�s (1994)
• CHL - Captain Arturo Prat kutat��llom�s (1947)
• CHL/USA - Shirreff B�zis (1990)
• CHN - Great Wall kutat��llom�s (1985)
• ECU - Pedro Vicente Maldonado B�zis (1990)
• ESP - Juan Carlos I kutat��llom�s (1988)
• ESP - Gabriel de Castilla kutat��llom�s (1989)
• KOR - King Sejong kutat��llom�s (1988)
• PER - Machu Picchu kutat��llom�s (1989)
• POL - Henryk Arctowski kutat��llom�s (1977)
• RUS - Bellingshausen kutat��llom�s (1968)
• URY - Artigas kutat��llom�s (1984)

{Forr�s}