D�li-Georgia a D�li-Atlanti-�ce�nban helyezkedik el, 1390 km-re kelet-d�lkeletre a Falkland-szigetekt�l. Ter�lete a k�s�r� szigetekkel egy�tt 3529 km2, a D�li-Sandwich szigeteket nem sz�m�tva, amely k�l�n�ll� csoportot alkot. A k�zponti sziget a Pepys-sziget (spanyolul San Pedro), amelynek ter�lete 3528 km2. Hegyvid�k alkotja, 11 hegycs�cs 2000 m-n�l magasabb. A hegyek oldalait gleccserekkel kit�lt�tt m�ly v�lgyek szabdalj�k. A legnagyobb a Fortuna-gleccser. A sziget a Falkland-szigetekhez hasonl�an egy egykori nagyobb f�ldr�sz maradv�nya. A V�nusz �tvonul�s�t figyel� n�met exped�ci� a Royal Bayn�l �llom�sozott, a sziget d�l-keleti r�sz�n 1882-ben.

Az �ghajlat zord �s v�ltoz�, f�leg nyugati szelekkel. Szinte minden csapad�k h� form�j�ban hull. Az uralkod� �ghajlati viszonyok neh�zz� teszi a haj�val t�rt�n� megk�zel�t�st. D�li-Georgia nagyr�szt term�ketlen �s meredek, gleccserekkel bor�tott hegyei vannak; a D�li-Sandwich-szigetek vulk�ni eredet�ek, n�h�ny akt�v vulk�nnal. A 2934 m magas D�li-Georgia-i Mount Paget a legmagasabb pont. D�li-Georgia �szaki partj�n t�bb nagy �b�l is van, amelyek j� horgonyz�helyet biztos�tanak. A 20. sz�zadban meghonos�tott r�nszarvasok is �lnek a szigeten.

{Forr�s}