D�li-Georgia

A szigetet el�sz�r egy londoni keresked�, Anthony de la Roche fedezte fel 1675-ben, �s a korabeli t�rk�peken Roche szigetk�nt van megnevezve. James Cook kapit�ny 1775-ben �jra felfedezte, partra sz�llt, t�rk�pet rajzolt r�la, a szigetet a Brit Birodalom r�sz�v� nyilv�n�totta �s III. Gy�rgy kir�ly tisztelet�re elnevezte Gy�rgy kir�ly sziget�nek. (Isle of Georgia).

A 19. sz�zadban f�kavad�szok, majd a 20. sz�zad m�sodik fel�ig b�lnavad�szok �llom�soztak a szigeten. Az els� sz�razf�ldi b�lnavad�sz-�llom�st (Grytviken) 1904-ben hozt�k l�tre �s eg�szen 1965-ig haszn�lt�k. A 7 �szaki parti �llom�s nyugatr�l haladva sorrendben a k�vetkez�:

•     Prince Olav Kik�t� (1911-t�l haj�n, 1916 �s 1934 k�z�tt sz�razf�ldi);
•     Leith Kik�t� (1909-1965);
•     Stromness (1907-t�l haj�n, 1912-1931 k�z�tt sz�razf�ldi, �s 1960/1961-ig jav�t�m�hely);
•     Husvik (1907-t�l haj�n, 1960-ig sz�razf�ldi, 1930 �s 1945 k�z�tt nem �zemelt);
•     Grytviken (1904-1965);
•     Godthul (1908 �s 1929 k�z�tt kezdetleges sz�razf�ldi �llom�s, f� tev�kenys�g haj�n folyt);
•     Ocean Kik�t� (1909-1920).

A II. vil�gh�bor� alatt a brit haditenger�szet egy felfegyverzett keresked�haj�t telep�tett a sziget k�r�li vizekre, hogy D�li-Georgia �s az Antarktisz k�z�tt �rk�dj�n az esetleges n�met t�mad�sok kiv�d�se �rdek�ben.

A falklandi h�bor� kirobban�s�nak el�zm�nye volt, hogy 1982. m�rcius 12-�n n�h�ny argentin elfoglalta a Leith kik�t�ben �ll� elhagyatott b�lnavad�sz �llom�st D�li-Georgi�n. �prilis 3-�n az argentin csapatok megt�madt�k �s elfoglalt�k Grytviken-t. A szigetet �prilis 25-�n a britek visszafoglalt�k. A King Edward Point m�k�d� tudom�nyos kutat��llom�st eredetileg k�zigazgat�si hivatalnak sz�nt�k (1909), majd 1949–50-ben kutat��llom�ss� alak�totta a British Antarctic Survey. A falklandi h�bor� ut�n hely�rs�gk�nt m�k�d�tt. Civil haszn�latra 2001-ben adt�k �t ism�t (jelenleg a British Antarctic Survey �zemelteti).