Az Antarktisz Larsen B selfjege 2002-ben l�nyeg�ben 2 nap alatt esett sz�t. A Larsen A ( 67�30′S, 062�30′W) selfjege 2005 janu�rj�ban esett sz�t. Ter�lete 3250 km² volt.

Nyugat-Antarktiszi Graham-f�ld nyugati sz�l�nek volt r�sze a Larsen B selfj�g. A fot�n l�that� ter�let 240 km hossz� �s 50 km sz�les. Ter�lete 3250 km² volt, melynek 220 m�ter volt a vastags�ga. A 720 milli�rd tonn�nyi j�gt�mb 50 �ves folyamatos h�m�rs�kletemelked�snek lett az �ldozata. 12 ezer �ven �t fejl�d�tt a Larsen B D�li-sark keleti r�sz�n.

John Mercer 1978-ban ezt mondta: „Az egyik figyelmeztet� jel, ami arra utal, hogy vesz�lyes meleged�si folyamat indult meg az Antarktiszon, az lesz, hogy a selfj�g az Antarktiszi-f�lsziget mindk�t partj�n darabokra t�rik, el�sz�r �szakon, azt�n folyamatosan egyre d�lebbre is.”

A selfjegek 200 m�ter magass�g� j�gt�megek. A tud�sok k�r�lbel�l 2100-ra val�sz�n�s�tett�k a Larsen B lev�l�s�t. A legmeglep�bb az volt, hogy a folyamat p�r nap alatt j�tsz�dott le. A NASA Terra m�holdj�nak Modis felv�telei ingyenesen megtekinthet�ek. Ezeken a f�nyk�peken nyomon k�vethetj�k a j�gt�mb darabokra t�r�s�t. A tud�sok hib�san arra sz�m�tottak, hogy az olvad�kv�z-tavak a j�gt�mb�k tetej�n csak ideiglenes olvad�sok. Azt hitt�k, visszafagy a j�g fel�let�re. Ehelyett a v�z lyukakat f�r mag�nak le a tengerhez, �gy darabolva fel a jeget.

A tengeri selfj�g elt�n�se az addig biztons�gban lev� sz�razf�ldi jeget szolg�ltatja ki a vesz�lynek. Miut�n a sz�razf�ldi j�g szint�n megolvad, egyszer�en az is beleomlik a tengerbe.

Al Gore Kellemetlen igazs�g c�m� k�nyv�ben szeml�lteti a folyamatot a glob�lis felmeleged�st kutatva. Tim Naish a Larsen B leszakad�sa ut�n figyelmeztetett: tov�bbi lev�l�sok v�rhat�ak.