Ross-selfj�g a D�li-sarkvid�k 536 000 km² kiterjed�s�, k�zel Franciaorsz�g nagys�g�val megegyez�, legnagyobb selfjege. A Larsen B 2002-es lev�l�sa �ta a Ross-selfj�g stabilit�sa is cs�kkent. Magyarorsz�gn�l k�r�lbel�l hatszor nagyobb a ter�lete.

„K�l�n�sen akkor v�lik sebezhet�v�, amikor az Antarktisz nyugati r�sze fel�l �rkez� hatalmas jeges �ramlatok lassulni kezdenek vagy ak�r meg�llnak” – mondta Tim Naish, majd hozz�tette: sz�tt�redez�se vagy ak�r egy r�sz�nek lev�l�sa „dr�maian befoly�soln� az �ce�ni �ramlatokat �s az �ghajlatot”. 3 �C-os v�ltoz�sn�l a Weddell-tengeren l�v� selfjegek is vesz�lyeztetett� v�lnak a glob�lis felmeleged�s miatt.

A Ross-selfj�g tengermedr�ben �j-z�landi, amerikai, brit, olasz �s n�met kutat�k v�geztek m�r�seket, ill. az akkori legm�lyebb magf�r�st 2002-ben v�gezt�k el az Antarktiszon. A B-15A – az eddigi legnagyobb j�ghegy volt, ami feldarabol�dott – mellett lev�lt a C18 (76 km hossz�) �s a C19-es (200 km hossz�) j�gt�mb is a Ross-selfj�gr�l.

{Forr�s}