Antarktika

jabban Antarktika nven klnbztetik meg magt a kontinenst, s az Antarktisz fogalmba a d. sz. 60-fokig tart tengeri terleteket is belertik. E feloszts szerint Antarktika terlete 13 milli km2, Antarktisz viszont mintegy 50 milli km2 -re terjed ki.
Az Antarktika az Antarktisz fldrajzi znban elhelyezked kontinens. A szrazfldet sszefgg jgtakar bortja, amelynek tlagos vastagsga meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredmnyekppen az Antarktisz Fldnk legmagasabb fldrsze. Legnagyobb jgvastagsga 4775 m. A szrazfld krli cen egy rszt is jg, gynevezett selfjg takarja.
Nagyobb selfjegei: (A selfjg a parti sksgrl a tengerbe belenyl jgtmeg)
-
Ross selfjg (flmilli km²),
-
Filchner-Ronne selfjg,
-
Larsen B selfjg.
A Fld jgkszletnek 90%-a az Antarktisz jgtakarjban van, amely az desvz 70%-t trolja.
Legmagasabb pontja a Winson Massif, amely 5140 m magas. Hegysgeibl s magasfldjeirl a Fld leghosszabb gleccserei ereszkednek al, amelyek a kvetkezk:
Lambert-gleccser – 434 km
Rennick-gleccser – 257 km
Beardmore-gleccser – 161 km
Itt tallhat a Fld legdlebbi aktv vulknja, az 3795 m magas Mt. Erebus. Forr vizes oldataibl naponta 80 g arany kerl a felsznre.
Selfjegei, Glecserei s vulknja
|
{Forrs}
|