Antarktika
Újabban Antarktika néven különböztetik meg magát a kontinenst, és az Antarktisz fogalmába a d. sz. 60-fokáig tartó tengeri területeket is beleértik. E felosztás szerint Antarktika területe 13 millió km2, Antarktisz viszont mintegy 50 millió km2 -re terjed ki.
Az Antarktika az Antarktisz földrajzi zónában elhelyezkedő kontinens. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja.
Nagyobb selfjegei: (A selfjég a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömeg)
-
Ross selfjég (félmillió km²),
-
Filchner-Ronne selfjég,
-
Larsen B selfjég.
A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.
Legmagasabb pontja a Winson Massif, amely 5140 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:
Lambert-gleccser – 434 km
Rennick-gleccser – 257 km
Beardmore-gleccser – 161 km
Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Mt. Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.
Selfjegei, Glecserei és vulkánja
|
{Forrás}
|