Gazdasgi let
A halszat s a turizmus jelentik az Antarktisz igencsak limitlt gazdasgi aktivitst.
Fontos gazdasgi clt fog jelenteni a jg all folyamatosan felszabadul kolaj s fldgz, ha a kitermelst valaha engedlyzni fogjk.
Turizmus
A 2005/2006-os antarktiszi nyr alatt 26245 turista fordult meg az Antarktisz trsgben, mg az elz vben 22712f ltogatott el oda. Majdnem mindegyikk olyan kereskedelmi (azaz nem llami) hajn vagy jachton volt utas, melyek a nyr folyamn utazsokat szerveztek. A legtbb turistautazs hozzvetleg kt htig tart, mely sorn klnleges lmnyben lehet rszk az oda ltogatknak. Megismerhetik az antarktiszi lvilgot. Lthatnak csszrpingvineket, albatroszokat, tengeri s rablsirlyokat, csreket, leoprdokat s akr kkblnkat is.
Mivel senkinek sem a tulajdona az Antarktisz, ezrt senkinek nem kell vzum a belpshez. Persze csak elmletileg. Br a hajk menetrendje prbl igazodni a termszeti krlmnyekhez, elfordulhat, hogy az idjrs okozta viszontagsgok miatt egy idre meg kell llniuk egy tba es orszg partjnl, ahol viszont kell tlevl s vzum egyarnt.
A legtbb hajn szmos szllskategria kzl lehet vlasztani. A kzs frdszobj, „olcs” kabintl a sarki, mrvny frdszobs, sajt, jl kpzett komornyikkal s mholdas tv-vel, telefonnal felszerelt luxuslakosztlyokig. Mindegyik hajnak megvan a sajt fggetlen elektromos ramot biztost berendezse, de a legtbb hajn standard eurpai ktplus konnektorok is vannak (220 V / 50Hz).
A hajutak rai igen eltrek. A legolcsbb 14 napos krutazs kb. 870 ezer forintba kerl. Az igen borsos r mellett meg kell emlteni az eselteges klnbz egszsggyi veszlyeket is, mint pldul a leptospirzis (fertzses srgasg), kihls, legs, kiszrads, fagys vagy a hvaksg.
Idszmts az Antraktiszon: az ra ltal mutatott id ltalban lnyegtelen (turistaszezonban krlbell naponta 20 rn keresztl van nappali vilgossg), de a legtbb bzis idszmtsa megegyezik sajt orszgnak idszmtsval.
{Forrs}
|