Az Antarktiszon nincs �lland� lakoss�g, ennek k�vetkezt�ben �llampolg�rs�gr�l vagy korm�nyzatr�l sem lehet besz�lni. Az Antarktisz ter�let�n �l� b�rmely szem�ly valamely m�sik �llam fennhat�s�ga al� tartozik, nem l�tezik antarktiszi fennhat�s�g. Az Antarktisz ter�let�nek nagy r�sz�re egy vagy t�bb orsz�g tart fenn ig�nyt, de az orsz�gok t�bbs�ge nem ismeri el hat�rozottan ezt az ig�nyt. A f�ldr�sz ter�let�nek a nyugati hossz�s�g 90. �s 150. foka k�z� es� r�sze, valamint a norv�g szektor bels� r�sze a F�ld egyetlen olyan nagyobb ter�lete, melyre egyetlen orsz�g sem tart fenn ig�nyt.

Az Antarktisz-egyezm�nyt �s a hozz� kapcsol�d� k�rnyezetv�delmi jegyz�k�nyvet al��r� r�szes �llamok v�grehajtj�k az egyezm�nyekben foglaltakat, d�nt�seiket saj�t jogrendszer�k alapj�n hozz�k. Ezek a t�rv�nyek �ltal�ban csak saj�t, az Antarktisz ter�let�n tart�zkod� �llampolg�raikra vonatkoznak, a t�rv�nyek el�seg�tik a tan�cskoz� tagok konszenzuson alapul� d�nt�seinek �rv�nyre jut�s�t: milyen tev�kenys�gek engedhet�k meg, mely ter�letekre val� bel�p�shez sz�ks�ges enged�ly, milyen k�rnyezetv�delmi hat�svizsg�latnak kell megel�znie a tev�kenys�geket, stb. Az Antarktisz-egyezm�nyt gyakran az emberis�g k�z�s �r�ks�g�nek egyik p�ld�jak�nt emlegetik.

{Forr�s}