Home ● foldal   Online ● vendgknyv   Antarktisz ● Dli-sarkvidk   Belps kijra

chat


 
site inf


Szerkeszt: anda;
  Induls: 2012.01.17.
  E-mail:  anda121313@gmail.com

 
ltogatk
Induls: 2012-01-18
 
Antarktisz
Antarktisz : Az Antarktisz-egyezmny bvebben

Az Antarktisz-egyezmny bvebben


Az Antarktisz-egyezmny s a hozz kapcsold megllapodsok, melyeket sszefoglal nven Antarctic Treaty System-nek vagy ATS-nek neveznek, Antarktisznak, a Fld egyetlen, lland lakossg nlkli fldrsznek nemzetkzi jogi viszonyait szablyozza. Az egyezmny defincija rtelmben Antarktisz a 60. dli szlessgtl dlre es szrazfld s jgmez egyttesen. Az egyezmnyt napjainkig 47 orszg rta al. Az alrk Antarktiszt tudomnyos, vdett terletknt ismerik el, melyen szabad tudomnyos kutats folyhat, s melyen megtiltjk a katonai tevkenysget. Ez volt az els olyan fegyverkorltozsi egyezmny, melyet mg a hideghbor idejn hoztak tet al.

  • Az alapszerzds

Az alapszerzdst 1959. december 1-jn nyitottk meg alrsra, s 1961. jnius 23-n lpett hatlyba.[1] Az eredeti alr felek kz az az 1957-58-as nemzetkzi geofizikai vben aktv 12 orszg tartozott, akik elfogadtk az Amerikai Egyeslt llamok meghvst a megllapodsrl folytatott konferencira. Ezeknek az orszgoknak jelents rdekeltsge fzdtt az Antarktiszhoz. Az orszgok: az Amerikai Egyeslt llamok, Argentna, Ausztrlia, Belgium, Chile, a Dl-afrikai Kztrsasg, az Egyeslt Kirlysg, Franciaorszg, Japn, Norvgia, a Szovjetuni, s j-Zland. Az alrk sszesen tbb mint 50 antarktiszi kutatllomst ltestettek a nemzetkzi geofizikai vre. Az egyezmny a tudomnyos egyttmkds diplomciai kifejezse volt.

  • Az Antarktisz-egyezmny cikkelyei
    •  1. cikkely – a terlet kizrlag bks clokra vehet ignybe, katonai tevkenysg, pldul fegyverek tesztelse tilos, azonban tudomnyos kutatsra s brmilyen ms bks clra katonai szemlyzet s eszkzk felhasznlhatk;
    •  2. cikkely – a tudomnyos kutats s egyttmkds szabadsga;
    •  3. cikkely – az Egyeslt Nemzetek Szervezetvel s ms nemzetkzi szervezetekkel egyttmkdve, az informci s szemlyzet szabad cserje;
    •  4. cikkely – az egyezmny nem ismer el, nem vitat, s nem alapoz meg terleti ignyeket; az egyezmny hatlya alatt j igny nem juthat rvnyre;
    •  5. cikkely – megtiltja a nukleris robbantsokat s radioaktv hulladkok elhelyezst;
    •  6. cikkely – az egyezmny hatlya al tartozik a 60 dli szlessgtl dlre es minden szrazfldi terlet s jgmez;
    •  7. cikkely – az egyezmnyt alr rszesllamoknak szabad hozzfrse van brmely terlethez, belertve a lgi megfigyelseket is, s brmelyik kutatllomst, teleptett eszkzt illetve berendezst megvizsglhatjk. Minden tevkenysget s katonai szemlyzet rkezst elre be kell jelenteni
    •   8. cikkely – a megfigyelk s kutatk gyeiben sajt orszguk igazsgszolgltatsa illetkes;
    • 9. cikkely – a rszes orszgok kztt gyakori konzultcis tallkozkat kell tartani;
    • 10. cikkely – az egyezmnyt alr orszgok megakadlyozzk brmely orszg rszrl folytatott, az egyezmny szellemvel ellenttes tevkenysget;
    • 11. cikkely – a felmerl vitkat az rintett felek bks ton igyekeznek elrendezni, vagy ha ez nem jr eredmnnyel, a Nemzetkzi Brsghoz fordulhatnak;
    • 12., 13., 14. cikkelyek – az egyezmny fenntartsval, rtelmezsvel s mdostsval kapcsolatos krdsekkel foglalkoznak.

Az egyezmny f clja, hogy biztostsa, hogy az Antarktisz terlett az egsz emberisg rdekben mindig is kizrlag bks clokra hasznljk, s ne vljon nemzetkzi viszly helysznv vagy trgyv. Az egyezmny megtilt mindenfle katonai termszet tevkenysget, de nem tiltja a katonai szemlyzet jelenltt.

Egyb megllapodsok
Az egyezmny konzultatv tancskozsain a rszes llamok mintegy 200 javaslatot dolgoztak ki, melyeket kormnyaik ratifikltak. Ezek kzl nhny jelentsebb:

  • Az antarktiszi llat- s nvnyvilg megrzsre irnyul szablyok (1964) (1982-ben lpett hatlyba)
  • Egyezmny az antarktiszi fkk vdelmrl (1972)
  • Egyezmny a dli-sarki tengeri llat- s nvnyvilg vdelmrl (1980)
  • Egyezmny az svnykincsekkel kapcsolatos tevkenysgekrl (1988) (br az egyezmnyt 1988-ban alrtk, ksbb mgis elutastottk, s soha nem lpett hatlyba)

    Az Antarktisz-egyezmny krnyezetvdelmi jegyzknyvt 1991. oktber 4-n rtk al, s 1998. janur 14-n lpett hatlyba. Az egyezmny felszlt az Antarktisz termszeti adottsgainak megrzsre s az Antarktisz krnyezetvdelmre. t fggelke t specilis terletre vonatkozik: a tengerszennyezsre, nvny- s llatvilgra, a krnyezeti hatsok felmrsre, hulladkkezelsre s a vdett terletekre. A tudomnyos kutats kivtelvel megtilt mindenfajta, svnyi anyagokkal kapcsolatos tevkenysget. Hatodik fggelkt – mely a krnyezeti vszhelyzetekkel kapcsolatos ktelezettsgekkel foglalkozik – 2005-ben elfogadtk, de mg nem lpett hatlyba.

Rszes orszgok :

2009 szig 47 rszes llam rta al az egyezmnyt: 28 tancskoz s 19 ksbb csatlakozott llam. A tancskoz (szavazati joggal rendelkez) tagok kz tartozik az a ht rszes llam is, akik terleti ignyt tmasztanak az Antarktisz egy rszre. A 21, terleti ignyt nem tmaszt rszes llam nmelyike vagy nem ismeri el az igny jogossgt, vagy nem foglalt llst a krdsben.

Az Antarktisz-egyezmny Titkrsga

Az Antarktisz-egyezmny Titkrsgt (Antarctic Treaty Secretariat) Argentna fvrosban, Buenos Airesben 2004 szeptemberben hozta ltre az Antarktisz-egyezmny Konzultcis lse. Az els titkrsgvezet a holland Jan Huber volt, tves megbzatsa 2009. augusztus 31-n jrt le. Utdja, a nmet Mandfred Reinke ngyves mandtumot kapott.

Az Antarktisz-egyezmny Titkrsgnak feladatai a kvetkezk:

  • Megszervezi az Antarktisz-egyezmny ves konzultatv tancskozst (ATCM), valamint a Krnyezetvdelmi Bizottsg (CEP) tallkozit.
  •  Elsegti az informciramlst az egyezmny s a krnyezetvdelmi jegyzknyv ltal rintett felek kztt.
  •  Gyjti, trolja, rendszerezi s publiklja az ATCM dokumentumait.
  • A nyilvnossg szmra elrhetv teszi s terjeszti az egyezmnyrl s az Antarktiszon foly tevkenysgrl szl informcikat.

 

{Forrs}

 

G-Portl Histria - Avagy a kezdetektl napjainkig


Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!