• Exped�ci�k a sz�razf�ld�n

Az 1840-es �vek ut�n mintegy 50 �vig tart� sz�net k�vetkezett. A ter�let tov�bbi felfedez�se helyett ink�bb az Antarktiszt k�zelebb-t�volabb k�r�lvev� szigetek kiakn�z�s�ra tev�d�tt �t a hangs�ly.

A sz�zadfordul�ra azonban ism�t el�t�rbe ker�lt a tudom�nyos kutat�s. 1897-99-ben az Adrien de Gerlache vezette Belgica fed�lzet�n nemzetk�zi szem�lyzet� belga exped�ci� v�gzett egy �vig tart� tudom�nyos megfigyel�st. A Belgica befagyott a Bellingshausen-tengeren a 72� d�li sz�less�gen. Ez volt az els� eset, hogy egy csoport �ttelelt az Antarktiszon. A rendk�v�l rossz k�r�lm�nyek ellen�re folytatt�k a megfigyel�seket, �s sok �rt�kes adattal valamint gazdag biol�giai gy�jtem�nnyel t�rtek haza.

A sv�d Otto Nordenskj�ld 1901-03-ban vezetett exped�ci�t Antarctic nev� haj�j�n, de az Antarktiszi-f�lszigett�l keletre, a 65�-n�l haj�t�r�st szenvedett. Az Uruguay nev� argentin hadihaj� mentette ki a csapatot. Szint�n 1901-ben haj�zott Antarktisz fel� Erich von Drygalski Gauss nev� haj�j�n. � fedezte fel a II. Vilmos cs�sz�r partot a 90� keleti hossz�s�gn�l. Ezut�n a Gauss befagyott, �s csak egy �v m�lva szabadult ki.

1902-ben a sk�t William Bruce felfedezte a Coats-f�ldet, ami a Weddell-tengerben fekszik.

1903-ban a Fran�ais haj�, Jean-Baptiste Charcot vezet�s�vel Nordensj�ld�k megment�s�re indult, de mivel a sv�d exped�ci�t az Uruguay m�r megmentette, a Francais folytatta a Belgica programj�t. Charcot, miut�n hazat�rt, �jabb exped�ci�t szervezett, �s 1908-ban �tnak indult a Pourquoi pas? fed�lzet�n. Mindk�t �tj�n fontos megfigyel�seket tett, �s �rt�kes t�rk�p�szeti munk�t v�gzett.

Ezek az exped�ci�k mind el�fut�rai voltak a D�li-sark legy�z�s��rt ind�tott harcnak. �ttelel�seikkel �s sz�razf�ldi behatol�saikkal bebizony�tott�k, hogy �t lehet v�szelni a telet az Antarktiszon, �s k�zlekedni is lehet s�talpakon �s sz�nk�n. A k�vetkez� exped�ci�k az � tapasztalataikat felhaszn�lva jutottak el egyre t�volabbi pontokra.

Robert Falcon Scott els� exped�ci�j�t 1901-1904-ben hajtotta v�gre a Discovery nev� haj�val, fed�lzet�n olyan tud�sokkal, akik k�s�bb szerepet j�tszottak a kontinens megismer�s�ben (Shackleton, Wilson, Wild). K�t telet is �tv�szeltek a Ross-selfj�gn�l a McMurdo-szorosban. Scott, Shackleton �s Wilson a 82�17'-ig jutottak el 1902-ben egy ny�ri behatol�s sor�n.

1908-ban Ernest Shackleton visszat�rt a Ross-tengerhez Nimrod nev� haj�j�n, �s �jra megpr�b�lta el�rni a D�li-sarkot. A 88�23'-ig jutott, de mintegy 180 kilom�terre a sarokt�l vissza kellett fordulnia. Ugyanekkor egy ausztr�l csoport Douglas Mawson vezet�s�vel felfedezte a D�li m�gneses-sarkot a 72�25' d�li sz�less�g �s a 155�16' keleti hossz�s�g metsz�spontj�ban.

• A D�li-sark megh�d�t�sa

Miut�n Robert Peary 1909. �prilis 6-�n el�rte az �szaki-sarkot, val�s�gos versenyfut�s indult a D�li-sark megh�d�t�s��rt. T�bb nemzet, angolok, amerikaiak, n�metek, jap�nok �s skandin�vok egyar�nt els�k�nt szerett�k volna el�rni ezt a nevezetes pontot. V�g�l k�t csoport, a Roald Amundsen vezette norv�g, �s a Robert F. Scott vezette angol felfedez�csapat indult �tnak, szinte egyszerre.

Amundsen 1909-ben az �szaki-sark megh�d�t�s�ra indult �tnak, de �tk�zben �rte a h�r, miszerint Peary megel�zte. Ekkor d�lnek ford�totta Fridtjof Nansen-t�l k�lcs�nk�rt h�res haj�j�t, a Fram-et, �s 1910. nyar�n kik�t�tt Buenos Airesben. Ugyanekkor indult �tnak Angli�b�l Scott is Terra Nova nev� haj�j�n, � az ausztr�l Melbourne-ben k�t�tt ki.

Scott 1911. janu�rj�ban m�r az Erebus vulk�n l�b�n�l k�t�tt ki, de kor�bbi, ugyanezen a helyen vert t�borhely�t haszn�lhatatlan �llapotban tal�lta, ez�rt 30 kilom�terrel od�bb, az Evans-fokn�l alak�totta ki a b�zisukat. Amundsen t�l�k 700 kilom�terre keletre vert t�bort, a B�lna-�b�lben. A norv�gok rakt�raikat a j�gbe v�jt�k, maguk kunyh�kban �ltek, t�borukat pedig Framheimnek nevezt�k el. Mindk�t csapat a r�vid nyarat arra haszn�lta fel, hogy a sarkhoz vezet� �ton �lelemrakt�rakat helyezzenek el minden sz�less�gi fokn�l.

1911. szeptember�ben a norv�gok nekiv�gtak az �tnak, de a rossz id�j�r�s miatt k�nytelenek voltak visszafordulni. V�g�l okt�ber 19-�n indultak el. A norv�goknak l�gvonalban mintegy 1500 kilom�tert kellett megtenni�k a sarkig. Az utat alaposan megtervezt�k: n�gy sz�nk�val mentek, amiknek a teherb�r�sa egyenk�nt 360 kg volt. A sz�nokat egyenk�nt 13 gr�nlandi kutya h�zta, �gy 4 h�napra el�g �lelmet �s f�t�anyagot tudtak magukkal vinni. A Scott-exped�ci� szib�riai p�nilovakat �s kuty�kat vittek, �s k�t h�ttel k�s�bb indultak, mint Amundsen�k, r�ad�sul az � t�borhely�k mintegy 100 kilom�terrel messzebb volt a sarkt�l.

Amundsen�k j� id�t fogtak ki, s�t�tt a nap, de a Ross-selfj�gen �tkelve, a Transz-Antarktikus-hegys�g gleccserei, amik tele vannak szakad�kokkal, m�r j�val nehezebb terepnek bizonyult. T�bbsz�r j�glabirintusba keveredtek, amib�l vissza kellett fordulniuk. Scott�knak annyi el�ny�k volt, hogy Scott ismerte az �t egy r�sz�t, a Beardmore-gleccseren pedig a Shackleton-exped�ci� nyomait k�vett�k. Azonban az �llatokkal meggy�lt a bajuk, mivel a j�ghez nem szokott kuty�k �s p�nik egym�s ut�n hullottak el. Innen m�r az embereknek maguknak kellett h�zniuk a sz�nokat.

Amundsen�k �rt�k el el�bb a sarkot, 1911. december 14-�n t�zt�k ki a norv�g z�szl�t, a helyet pedig VII. Haakon kir�ly fenns�kj�nak nevezt�k el. Scott �s csapata 1912. janu�r 16-�n, azaz egy h�nappal k�s�bb �rte el a D�li-sarkot. A vissza�t nagyon neh�z volt sz�mukra, hiszen a sz�nokat maguknak kellett h�zniuk, az �lelm�k fogyt�n volt, �s az id�j�r�s is egyre rosszabbra fordult. Naponta csak 8-10 kilom�tert tudtak megtenni.

Amundsen�n m�r r�g vissza�rtek a b�zisukra, amikor a Scott-exped�ci� tagjai feladt�k a k�zdelmet. El�sz�r Evans halt meg, majd Oates l�bai fagytak el. �t m�g tov�bb cipelt�k, de egy nagy vihar sor�n, hogy ne legyen t�rsai terh�re, Oates elhagyta a s�trat, a test�t nem tal�lt�k meg. H�rom ember maradt, Wilson, Bowers �s Scott. Az � h�l�zs�kba fagyott tetem�ket �s az �tinapl�jukat 8 h�nappal k�s�bb tal�lt�k meg. Hab�r Scott exped�ci�ja trag�di�val v�gz�d�tt, de h�sies helyt�ll�suk t�rt�nete rendk�v�l n�pszer� lett, f�leg az Egyes�lt Kir�lys�g ter�let�n.

• Felder�t�s rep�l�g�pekkel �s hadihaj�kkal

A D�li-sark megh�d�t�sa ut�n a kutat�s m�r egyre ink�bb modern technikai eszk�z�k seg�ts�g�vel t�rt�nt. Az Antarktisz-kutat�s modern korszak�t Richard Byrd amerikai tiszt els�, 1928-29-ben t�rt�nt rep�l�s�t�l sz�m�tj�k. Byrd 1929 november�ben indult rep�l�g�pen a Ross-selfj�gen l�tes�tett Little America b�zisr�l, �s sikeresen eljutott a D�li-sarkig �s vissza. Ezut�n fedezte fel a Marie Byrd-f�ldet a Ross-selfj�gt�l keletre.

Ezekben az id�kben t�bb olyan norv�g exped�ci�t is szerveztek, amiken rep�l�g�pekr�l t�rk�pezt�k fel a kontinenst. Az egyik ilyet Douglas Mawson vezette, �s r�szletes t�rk�pet k�sz�tettek az Indiai-�ce�n fel�li partszakaszr�l, a 26� �s a 82� k�z�tt, �s mintegy 2000 l�gifot�t k�sz�tettek a 80 ezer km²-es ter�letr�l. A korszak m�sik jelent�s rep�l�je az amerikai Lincoln Ellsworth volt, aki 1936-ban els�k�nt tette meg az utat a Ross- �s a Weddell-tenger k�z�tt, azaz �tszelte a kontinenst.

1923-ban megalap�tott�k a Discovery Bizotts�got, ami rendszeres exped�ci�kat k�ld�tt az �gynevezett angol-�vezetbe, a Falkland-szigetek t�rs�g�be, �s ott oceanogr�fiai munk�t v�geztek. N�metorsz�g 1938-39-ben v�gzett nagyszab�s� l�gi t�rk�pez�si munk�t a 69�-75� sz�less�gek, �s a 10� nyugati �s 20� keleti hossz�s�gok k�z�tti ter�letekr�l. A legnagyobb l�gi felder�t� munk�t azonabn Byrd harmadik exped�ci�ja v�gezte. A v�llalkoz�s neve High Jump (Magasugr�s) volt, �s 1946-47-ben hajtott�k v�gre. 12 hadihaj� �s 4000 f�nyi katonas�g vett rajta r�szt. �sszesen 8000 kilom�ternyi partszakaszt �s 900 ezer km²-nyi ter�letet t�rk�peztek fel, mi�ltal kirajzol�dott a kontinens alakja.

• Az els� kutat��llom�sok

Az Antarktiszt felfedez� �s felt�r�s�ban r�sztvev� orsz�gok egym�s ut�n csatolt�k saj�t orsz�gukhoz a felfedezett szelv�nyeket. Sorra �p�ltek a kutat��llom�sok.

A nemzetk�zi kutat�s korszaka az 1949-52-ben szervezett k�z�s norv�g-brit-sv�d exped�ci�val kezd�d�tt. Fel�ll�tott�k a Maudheim �llom�st, ahonn�t kiindulva sz�razf�ldi �s l�gi felder�t�utakat szerveztek, felt�rt�k a Maud kir�lyn� f�ldet, �s jelent�s inform�ci�kat nyertek a j�gtakar� alatti felsz�nr�l. Fontos meteorol�giai, gleccsertani, geol�giai megfigyel�seket v�geztek, felt�rtak 1000 km partszakaszt �s 500 000 km² ter�letet. Ugyanekkor az Ad�lie-f�ld�n francia kutat��llom�s l�tes�lt a pingvinek tanulm�nyoz�s�ra.

A Maudheim-i exped�ci� vetette meg az alapjait az 1957-58-as Nemzetk�zi Geofizikai �v kutat�si programj�nak. Ennek sor�n 12 orsz�g ind�tott exped�ci�t az Antarktiszra, �s mintegy 40 kutat��llom�st szereltek fel. A program keret�ben brit nemzetk�z�ss�gi exped�ci�t szerveztek a kontinens sz�razf�ldi �tszel�s�re. A csoport Sir Vivian Fuchs �s Edmund Hillary vezet�s�vel indult a Weddell-tengert�l, �s a D�li-sark �rint�s�vel a Ross-szigeteken l�tes�tett Scott b�zisra jutottak el. A kontinens legsz�lesebb keleti fel�nek �tszel�s�t oroszok hajtott�k v�gre, akik 1959. november 6-�n indultak a Komszomolszkaja-�llom�sr�l l�nctalpas j�rm�vekkel, �s 1838 km megt�tele ut�n 1959. december 26-�n �rkeztek meg a f�ldrajzi D�li-sarkon l�tes�tett amerikai Amundsen-Scott kutat��llom�sra. A traktorexped�ci�nak is nevezett �t sor�n pontosan felm�rt�k a j�g vastags�g�t.

• Az Antarktisz-egyezm�ny

1957-ben �ll�tott�k fel az Antarktisz Kutat� Szakbizotts�got 12 orsz�g tud�sainak k�zrem�k�d�s�vel. Feladata az volt, hogy koordin�lja az orsz�gok Antarktisz-kutat� tev�kenys�g�t. Egyeztett�k az egyes nemzetek programjait, szabv�nyos�tott�k a m�szereket, �s megegyez�s sz�letett az inform�ci�k �s kutat�k rendszeres egym�s k�zti cser�j�r�l is. Ez a tudom�nyos egy�ttm�k�d�s vezetett az 1959-ben Washingtonban megtartott nemzetk�zi Antarktisz-konferenci�hoz, ahol ezen 12 orsz�g megk�t�tte az Antarktisz-egyezm�nyt, ami kimondja, hogy a 60� d�li sz�less�gt�l d�lre l�v� valamennyi antarktikus ter�letet csak b�k�s c�lra lehet felhaszn�lni. Katonailag le kell szerelni valamennyi kutat��llom�st, tilos nukle�ris robbant�sokat v�grehajtani �s radioakt�v szemetet lerakni. Az egyezm�ny kimondja, hogy az Antarktiszon b�rmely orsz�g v�gezhet b�k�s kutat�munk�t, de ugyanakkor nem k�veteli meg, hogy az egyes nemzetek lemondjanak a ter�leti ig�nyeikr�l. Az egyezm�nyhez k�s�bb m�s orsz�gok is csatlakoztak, �gy Magyarorsz�g is.

{Forr�s}