• Orosz kutat�utak:

Cook semmit sem l�tott az �j kontinens partjaib�l. A sz�razf�ldet els�k�nt egy orosz exped�ci� tagjai l�tt�k meg mintegy 50 �vvel k�s�bb.
Az oroszok is k�t haj�t ind�tottak �tnak, a Vosztokot �s a Mirnijt. A parancsnok az �szt sz�rmaz�s� Fabian Gottlieb von Bellingshausen lett, aki a Vosztok kapit�nya volt. A Mirnij parancsnoka Mihail Petrovics Lazarev lett. 1819 k�zep�n indultak �tnak Kronstadtb�l.
Ugyanezen �v december�ben megl�tt�k a D�li-Georgia �s D�li-Sandwich-szigeteket, �s felt�rk�pezt�k a partjaikat. Ezut�n a D�li-sark felkutat�s�ra indultak. A sarkk�rt �tl�pve 1820. janu�r 28-�n el�rt�k a 69�23' d�li sz�less�get, �s ezzel d�lebbre jutottak Cookn�l. Az oroszok mintegy 40 kilom�terre lehettek ekkor a kontinenst�l. A partra k�s�bb holland b�lnavad�szok jutottak el, akik Martha hercegn�r�l nevezt�k el.
Bellingszgauzen tov�bbi k�t alkalommal pr�b�lt behatolni a j�g birodalm�ba, de az akkori haj�k nem tudtak megbirk�zni az id�j�r�si viszonyokkal �s a j�ggel. Az antarktikus ny�r igen r�vid, �gy egy haj��ttal nem tudt�k k�rbej�rni a kontinenst, �gy hasonl�an Cookhoz, a telet �ce�ni�ban t�lt�tt�k. Az exped�ci� 1820 november�ben indult m�sodik �tj�ra Sydney-b�l.
Kelet fel� haj�zva folytatt�k az utat, �s n�gy pr�b�lkoz�sb�l h�romszor siker�lt �tl�pni�k a sarkk�r�n. Az utols� k�s�rlet sor�n felfedeztek egy szigetet, amit I. P�ter c�rr�l neveztek el, hat nappal k�s�bb pedig egy magas hegyl�ncot pillantottak meg, aminek az I. S�ndor-f�ld nevet adt�k. Err�l sok�ig �gy hitt�k, hogy f�lsziget, de 1946-ban egy kutat�csoport kimutatta, hogy sziget, csup�n vastag j�gtakar� kapcsolja a sz�razf�ldh�z. Az ut�kor az Antarktiszt k�r�l�lel� D�li-�ce�nnak ezt a r�sz�t Bellingshausen-tengernek nevezte el (angolos helyes�r�ssal).
Bellingszgauzen folytatta �tj�t a Drake-�tj�r�n kereszt�l. �tkutatt�k a D�li-Shetland-szigeteket, �s orosz nevet adott nekik, de ezek a nevek feled�sbe mer�ltek, mert a D�l-Amerika fel�l �rkez� f�ka- �s b�lnavad�szok a saj�t elnevez�seiket haszn�lt�k.

• Vad�szok nyom�ban:

B�r Cook �s Bellingszgauzen egyre szorosabb gy�r�be fogt�k Antarktiszt, egyik�k sem tehette l�b�t a kontinensre. Erre csup�n 1895. janu�r 23-�n ker�lt sor. Az els� ember, aki Antarktiszra l�pett, a norv�g Carsten Egeberg Borchgrevink volt. � Kristensen kapit�ny exped�ci�j�val �rkezett a Robertson-�b�lbe, ahol a kapit�ny t�bbedmag�val, k�zt�k Borchgrevinkkel egy�tt cs�nakba sz�llt. Amint a cs�nak partk�zelbe �rt, Borchgrevink belevetette mag�t a jeges v�zbe, hogy el�sz�r mindenk�ppen � l�phessen Antarktisz f�ldj�re.
4 �vvel k�s�bb, 1899-ben � vezette azt a 10 tag� csoportot, ami el�sz�r telelt �t az Antarktiszon, �s megfigyel�seikkel az els� hiteles adatokat szolg�ltatt�k.
Bellingszgauzen �s Borchgrevink kutat�sai k�z�tt eltelt 70 �vben is t�bben j�rtak ezen a vid�ken. Az 1820-as �vekt�l kezdve f�ka- �s b�lnavad�szok �rkeztek a T�zf�ld fel�l. Az angolok szerint az � honfit�rsaik, William Smith �s Edward Bransfield pillantotta meg el�sz�r az Antarktiszi sz�razf�ldet. Smith a Horn-fokot akarta megker�lni egy teherhaj�val, de d�lnek sodr�dva sz�razf�ldet pillantott meg. Jelent�st tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, ami az Andromache nev� haj�t k�ldte ki Valparaiso-b�l, felder�t�sre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield hadnagy, �s az �ton vele tartott Smith is. A kettej�k �ltal felfedezett partot a tengernagyi hivatal els� lordj�r�l nevezt�k el Graham-f�ldnek.
Az amerikaiak azonban k�ts�gbe vont�k, hogy Bransfield �s Smith f�ldet l�ttak volna, szerint�k csup�n egy szigetet fedeztek fel, �gy �k a szint�n amerikai Nathaniel Palmernek hittek, aki Hero nev� haj�j�val f�kavad�szat k�zben "hitelt �rdeml�en" pillantotta meg a kontinenst a Deception-sziget k�zel�ben. Ennek alapj�n az angolok Graham-f�ldnek, az amerikaiak Palmer-f�ldnek nevezt�k el ugyanazt a f�lszigetet. K�s�bb, a vit�k elker�l�se �rdek�ben a semleges Antarktiszi-f�lsziget nevet adt�k a helynek, ami ma is ezen a n�ven szerepel a t�rk�peken.
1823-ban egy James Weddell nev� angol b�lnavad�sz Jane nev� haj�j�val j�rta az antarktiszi vizeket, amikor hatalmas tengert fedezett fel, amit r�la neveztek el Weddell-tengernek.
Az Enderby-fiv�rek �szt�nz�s�re, akik egy brit b�lnavad�sz-t�rsas�g vezet�i voltak, egyre t�bb haj� v�gzett a vad�szaton k�v�l f�ldrajzi megfigyel�seket, felfedez�seket is. Ennek eredm�nyek�ppen 1831-ben felfedezt�k az Enderby-f�ldet, a felfedez� John Bisco volt Tula nev� haj�j�n. 1833-ban Peter Kemp a Kemp-partot fedezte fel az Indiai-�ce�n fel�li oldalon. 1839-ben bukkant r� a Balleny-szigetekere John Balleny, Sabrina �s Eliza Scott nev� haj�in, �s a szigetekt�l nyugatra felfedezett egy partszakaszt, amit Sabrina-partnak nevezett el.

• Korm�nyexped�ci�k:

Az 1840-es �vekben a b�lnavad�szok helyett m�r korm�nyok t�mogat�s�val ind�tott tudom�nyos exped�ci�k indultak Antarktisz fel�.A francia Dumont d'Urville �ltal vezetett exped�ci� k�t haj�val, az Astrolabe �s Zel�e nev�ekkel indult �tnak. 1838-ban D�l-Amerika fel�l j�vet bej�rta a Weddell-tengert �s az Antarktiszi-f�lsziget partjait. K�t �v tr�pusi vizeken val� haj�z�s ut�n 1840-ben Tasmania fel�l t�rt vissza �s felfedezett egy �j partot, amit feles�ge ut�n Ad�lie-f�ldnek nevezett el.
Az amerikaiak is ind�tottak exped�ci�t, Charles Wilkes vezet�s�vel 1839-42-ben. Az �ltala felt�rk�pezett, a 150� �s 100� keleti hossz�s�gok k�z�tt fekv� ter�leteket Wilkes-f�ldnek nevezik.
1840-43-ban az angol James Clark Ross k�t speci�lis haj�val, a j�g k�z�tti haj�z�sra alkalmas Erebussal �s Terrorral haj�zott. Siker�lt �tt�rnie az �sz� j�ghegyek k�z�tt, �s egy hatalmas j�gmentes tengert fedezett fel. Ez a tenger, amit r�la Ross-tengernek h�vnak, a sz�razf�ldbe legm�lyebben beny�l� tenger. Ross ugyanezen az �ton fedezte fel az Antarktisz egyetlen akt�v vulk�nj�t, a majdnem 4000 m�ter magas Erebust. Az exped�ci�t v�g�l egy 60 m�ter magas j�gfal �ll�totta meg. Ez a Ross-selfj�g.

{Forr�s}